| Szó | Jelentés |
| viszonteladói piac | Ahol a viszonteladókkal találkozunk, számukra vásárlási lehetőséget nyújtunk. |
| catasta, ae f Gr latin | Állvány, emelvény eladó rabszolgák kiállítására |
| viszontag | Viszont, viszonzásképp, kölcsönösen. "Amely kéz felemelt, az ver most porba viszontag: benned az emberiség ügye boszulva vagyon" (Berzsenyi: Napoleonhoz). Régies szó, de élnek származékai: "viszontagságok (= a sors különféle, főképp kellemetlen fordulatai) és viszontagságos (= hányatott)tövében. Ott a vissza határozószó: ez részint a kölcsönösséget fejezi ki (oda-vissza), részint a "szemben, ellenében"fogalmát rejti. Innen a viszontagság értelme: "a sors ellensége, szembeszegülő fordulata". |
| viszontbiztosítás | A biztosító által vállalt kockázatok biztonságos kezelésének egyik módszere a biztosító által másik biztosítóval kötött szerződés, amelyben a viszontbiztosító azt vállalja, hogy a befolyt díj egy részének átengedése fejében a károkból is részesedni fog különösen a nagy összegű, vagy tömeges (katasztrófakárok) kezelésére alkalmas módszer (biztosítás) |
| viszontság | A viszontagság (viszontag) ritka, nyelvújítás kori szóalakja. "Forgó viszontság járma alatt nyögünk, tündér (= tünékeny) szerencsénk kénye hány, vet, játszva emel s mosolyogva ver le" (Berzsenyi: A magyarokhoz) |
| eladó sorba kerül | Gardez perzsa történetíró a XI. század közepén azt írta a magyarokról, hogy a lányokat prémekért, jószágért vásárolják meg. Lényegében erre utal a vőlegény - vevőlegény és a menyasszony - menyét asszony szó. A menyétprém igen nagy értékű volt, ezért is kapott ilyen nagy rangot. Talán ennek az emlékére mondják ma is, hogy a 16-18 éves lány eladósorba kerül, mert ez volt az az idő, amikortól a leánykérés időszerűvé vált. |
| nemzetközi piac | Ahol a külföldi fogyasztók, termelők, viszonteladók, kormányok találkoznak, számukra vásárlási lehetőséget nyújtva. |
| teljesítés helye | Az a szerződésben meghatározott hely, ahol a megvásárolt árut az eladó a vevőnek átadja. Többnyire az eladó telephelye, de házhozszállítás esetén lehet a vevő telephelye is. |
| actio reconventionalis latin | Viszontkereset |
| aspera, orum n latin | Viszontagságok |
| reassecuratio, onis f latin | Viszontbiztosítás |
| sayonara! (japán) | Viszontlátásra!. |
| adásvétel | Szerződés, amelyben az eladó a vevőre a vételár megfizetésével az árut átruházza. |
| adversitas, atis f latin | Viszontagság, balszerencse |
| alku | Adás-vételi ügyletnek egyik elem, amely mindig az eladó részéről jön (tőzsde is) |
| teljesítés ideje | Az a szerződésben meghatározott időpont, amikorra az eladó szállítást, a vevő pedig fizetést vállalta. |
| adásvétel | Áruk és szolgáltatások pénz cseréjével lebonyolított cseréje, az eladó és a vevő kétoldalú gazdasági kapcsolata. |
| átutalási megbízás | A vevő megbízza bankot, hogy bankszámlája terhére utaljon át meghatározott összeget az eladó bankszámlája javára. |
| vendéglátás | Ételek, italok készítése és eladása fogyasztóknak, felhasználóknak, viszonteladóknak, továbbá a vendéglátással összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenység. A munkahelyen a dolgozók, valamint az oktatási és nevelési intézményekben a tanulók és a gyermekek étkeztetése. |
| venyige | Száraz szőlővessző. "Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak" (Arany: Családi kör). Tájnyelvi szó. |
| fatalitás latin | elkerülhetetlen csapás, baj, viszontagság |
| tempus, oris n latin | Szorult helyzet, veszély, viszontagság |
| gyalog haleladó | Tihanyban a halászbokornak ama tagja, aki gyalog járva, leginkább helyben, s a legközelebbi szomszédságban adja el a kifogott halat (halászat) |
| kocsiszer haleladó | Tihanyban a halászbokor ama tagja, aki a kocsit megrakja hallal s távoli vidékekre eljár, hogy eladja. |
| ab (lat) | Áruátvételre kijelölt hely neve elé írják: eddig az eladó, ezen túl a vevő fizeti a szállítási díjat és viseli a kockázatát. |
| árformák | Termelői-, nagykereskedelmi - (viszonteladói), kiskereskedelmi- (fogyasztói), diszkont-, bevezető - (új terméknél), akciós - (leértékelés, egyet fizet, kettőt kap), dömping -, csúszó -, beetető -, csomag és lélektani ár (99 Ft és nem nem 100 Ft) |
| recrimino latin | Viszontvádol, vádaskodik, szemrehányást tesz, fölhánytorgat |
| regressus, i m latin | Viszontkereset, kártérítési igény, hanyatlás, visszafejlődés, visszalépés |
| rembours (francia) | Térítmény, ellenérték, utánvét: váltót, utalványt vagy számlát nevezik igy, amelyet az eladó bocsát ki bizományosára, hogy tőle, vagy legalább közvetítésévelmegkaphassa bizományba küldött áruinak árát, még mielőtt azokat eladták. |
| szállítási szerződés | A polgári törvénykönyv alapján megfogalmazott szerződésforma, melyben az eladó az áru megfelelő minőségben, mennyiségben és csomagolásban történő leszállítását vállalja határidőre a vevő ezért határidőre történő fizetést vállal (jog) |
| háztűznéző | A kérő tájékozódó jellegű első látogatása az eladó lány házánál. Faluhelyen szokás volt, hogy a házasulandó a szüleit vagy idősebb férfirokonait küldte háztűznézőbe. A háztűz a házi tűzhelyet jelenti, a szó tehát azt jelenti a ház, a család megtekintése. |
| háztűznéző | A kérő tájékozódó jellegű első látogatása az eladó lány házánál. Faluhelyen sokás volt, hogy a házasulandó a szüleit vagy idősebb férfirokonait küldte háztűznézőbe. A háztűz a házi tűzhely helyett áll, a szó tehát azt jelenti: "a ház, a család megtekintése". |
| viszály | A múlt sz.-ban azt is jelentette: "baj, csapás, sorscsapás". "És annyi balszerencse közt, oly sok viszály után, megfogyva bár, de törve nem, él nemzet e hazán" (Vörösmarty: Szózat). Ez az érzelmi árnyalata viszontság, viszontagság hatására alakult ki. |
| váltság | Váltságdíj: valaminek a megváltására, valakinek a (rablásból való) kiváltásra fizetett díj vagy összeg. "Eladó a címer, nem is nagyon drága: nem arany, nem ezüst, - kis vér a váltsága" (Arany: Toldi estéje). A "vált"ige származéka; "ökörváltság". |
| kárpál (latin = "cibál, szid, tép, zaklat") | Ócsáról, szid, fitymál. "A furfangos Tömösvári engedi a borát kárpáltatni, mert az ilyesmi hizlalja gazdát, csak azután jelenti ki, hogy a bor nem eladó, mivelhogy már el van adva" (Tömörkény). Zsörtölődik, veszekszik. "Mindenért kárpál, nem hagy nyugton egy percre sem". Népnyelvi szó. |
| márkanév | Olyan márkajelzés, vagy annak egy része, amely szavakból, betűkből, szavak vagy betűk csoportjából áll, amelyek egy nevet képezve megkönnyítik az eladó, vagy eladók egy csoportja termékeinek vagy szolgáltatásainak azonosítását, és a versenytársaktól való megkülönböztetését (ez a márkajelzésnek az a része, melyet ki lehet mondani: Orion, Elzett, Patyolat, Martini, stb.) |
| replikál (francia) | Replikázik: szóban visszavág, gyors és találó válasz(oka)t ad, viszontválaszt ad (jog) |
| facér (német ) | Szabad, le nem kötött, nem foglalt, állástalan. "A hét végén facér leszek (= nincs még programom). "Minden facér (= szabad, nőtlen és állandó partner nélküli) fiatalemberre kiveti a hálóját". "Sehogy se találtunk facér (= üres, gazdátlan vagy eladó) telket arrafelé. Bbizalmas köznyelvi szó. |
| riposzt (francia) | Visszavágás a vívásban, tágabb értelemben: gyors, csattanós viszontválasz, replika. "Egy kis halk nevetés is hangzott a riposzt után" (Jókai). Választékos szó. |
| márkajelzés | Olyan név, fogalom, jel, szimbólum vagy grafikai elem, vagy ezek kombinációja, amelynek az a szerepe, hogy segítségével azonosítani lehessen egy vagy több eladó által ajánlott áruk körét, segít a megismerésben, emlékezeti hatást vált ki. A felismerést erősíti általában erős versenyhelyzetben alkalmazzák. Fontos a fogyasztók tudatának formálásában, vásárlására ösztönzésben, pozitív imázs kialakításában. Erősíti az áru(k) iránti bizalmat. |
| személyes eladás | A cég képviselője, munkatársa (eladó, ügynök, képviselő, üzletember) közvetlen, ún. interaktív kapcsolat útján (információadás, felvilágosítás, tanácsadás, tárgyalás, megbeszélés) próbálja meg a fogyasztót, meggyőzni, befolyásolni. Ehhez a tudását (szakmai ismeret, a termék használatának, előnyeinek ismerete) a személyes adottságait, (megjelenés, hitelesség), valamint a tanult technikákat (érvelés, meggyőzés, érdeklődés, kíváncsiság felkeltése) használja fel. |
| szervusz (latin= "szolga") | Régi köszönési forma ("alázatos szolgája") megváltozott alakja: Isten hozott! köszöntelek! üdvözöllek! Isten veled! Isten áldjon! a viszontlátásra! ölellek! csókollak!". |
| ár fajtái | Termelői, nagykereskedelmi, kiskereskedelmi, beszerzési, eladási, fogyasztói, szezon, kedvezményes, engedményes. Ezek különböző tartalmú árak. Alakításuk árképzéssel, elfogadásuk többnyire az eladó és a vevő közötti áralku során történik. A mai fogyasztói árrendszerben az árak többsége úgynevezett szabad ár, melynek lényege, hogy a nagyságát a kereslet-kínálat szabályozza, és a piac szereplői döntenek elfogadásukról vagy módosításukról, illetve elutasításukról (kereskedelem) |
| reskontó (olasz) | Újabb leszámítolás, viszontleszámítolás. Lutriban a szelvény ellenőrző szelete, ami a fogadónál marad. "Itt van Török Jánosnak a levele, hogy ő neked tíz forintot ígért a reskontóért" (Móricz). A régi játékformával együtt elavult. |
| kiállítás | Termelési, beruházási és fogyasztási cikkek magas színvonalú bemutatója. Résztvevői termelők, importőrök, látogatói üzletemberek, szakemberek, viszontfelhasználók. Célja: üzletkötés meghatározott körű. Általában kevés árucsoport van jelen, magas színvonalú, szakmai újdonságok jelennek meg. |
| dzsentri (angol) | Kisnemes, köznemes, a kisbirtokos középnemesi réteg tagja. Eredetileg angol kisnemest jelentett. Nálunk a múlt század második felétől használták arra nemesi rétegre, amelynek fiai főnemeseket majmoltak, hozományt vadásztak, léha életmódjukkal a birtok nyakára hágtak, és eladósodva katonatisztnek vagy hivatalnoknak álltak. "A dzsentri, úgy-e? a nemes gyerek? ábrándozó szegény! nem ismered ezt a kamasznövésű napraforgót, kinek létcélja: nézni Maxi grófot, hogy mit, hogyan csinál?" (Vajda J: Jubilate). A dzsentri emlékezetes figuráit örökítette meg Mikszáth és Móricz számos regénye. |
| fonó | Igen nagy szerepe volt a hajdani falusi társas és kulturális életben. A fonó nemcsak munka-, hanem szórakozási lehetőség volt, mert itt nyugodtan lehetett beszélgetni. Külön tartottak fonót a növendék, az eladó lányok, a fiatalabb és az idősebb asszonyok. Erre a célra kialakított szobában dolgoztak és a hely fejében felfonták a háziak szöszét is. Nem öltöztek ünneplőbe, de a szokásosnál csinosabbak voltak, a guzsalyát és orsóját mindenki a fonnivalóval vitte magával. A munka lelassult, amikor az állatok etetése és itatása után a legények is megérkeztek. Később nótázásra, táncra, különböző játékokra, mesélésekre került sor. Hasonló összejövetelek voltak még a dohánycsomózás, tollfosztás, diótörés, tengeri morzsolás. |