| Szó | Jelentés |
| rezonátor (latin = "visszhangzó") | A hangrezgést felerősítő berendezés. Ilyen a hegedű, cselló, stb. hangzóteste. |
| egyhangúan | Változatlan hangon, ugyanazon a hangon, (fárasztó, unalmas) egyformasággal. "Egyhangúan kopog az eső az ablakon". "Napjaink egyhangúan teltek". |
| visszája | Komáromban a varsa vörcsöke és a horog szakája. Egyebütt a szigony szakája. Balatonfüreden a hal vendégállkapcsa, os intermaxillare. |
| asszonáns latin | együtt hangzó, zengő, hangzó, visszhangzó |
| resonans 2 latin | Visszhangzó, visszahangzó, együtthangzó |
| resonator, oris m latin | Visszhangzó |
| Avarhanga | Calluna vulgaris, Erica vulgaris (növény) |
| Bűzhanga | Rhododendron tomentosum, Ledum palustre (növény) |
| Hangabarack | Prunus tenella (növény) |
| Hangafű | Sinapis arvensis (növény) |
| Hangagyökér | Erica arborea (növény) |
| Hangarepcsény | Sinapis arvensis (növény) |
| Hangarózsa | Rhododendron simsii (növény) |
| ajakhang | Olyan hang, melynek kiejtéséhez az ajak is szükséges (pl. b, f, m, p mássalhangzók illetve az a, o, u, ü, és ezek hosszó változatai kiejtésénél) (nyelvtan) |
| alaphang | A felhangok vagy részhangok sorát kiváltó hang (zene) |
| alaphang | Alapállású akkord legmélyebb hangja (zene) |
| alaphang | Hangsorok első hangja. A tonika (zene) |
| firhang | Függöny (erdélyi szó) |
| főhármashangzatok | Valamely hangsor I., IV. vagy V. fokára épített hármashangzatok neve (zene) |
| haematolymphangioma | Veleszületett rendellenesség, ami nagyszámú, különböző méretű és sűrűn elhelyezkedő nyirokérből áll, amelyekhez kisebb számban hasonló típusú vérerek is csatlakoznak. |
| hallásvesztés | Halláskárosodás. A hangérzékelés képességének csökkenése; az enyhe fokútól a teljes süketségig terjedhet (Ld. süketség. |
| hangfelderítés | Ellenséges tüzelőállások helyének akusztikai berendezésekkel való meghatározása (hadi) |
| hangfelderítés | Tengeralattjárók hangfelderítése hidro-akusztikus berendezések segítségével (hadi) |
| hangfogó | Szordinó, Dämpfer: vonós és rézfúvós hangszereknél alkalmazott szerkezet a hangerősség csökkentésére (zene) |
| hangfogó | Vonós és rézfúvós hangszereknél alkalmazott szerkezet a hangerősség csökkentésére (zene) |
| hangrobbanás | Szuperszonikus sebességű repülőgépek repülésekor hallható robbanásszerű zaj, melynek oka repülés során kialakuló lökéshullám-kúp, melynek nyomán számottevő nyomásváltozás ébred. |
| hangsebesség | A hang terjedési-sebessége, mely csak a hőmérséklettől függ (száraz levegőben 15 C-fokon tengerszinten 340 m /s) (fizika) |
| hangszerelés | Egy zeneműnek több hangszerre vagy zenekarra való alkalmazása (zene) |
| hangtompító | Hangfogó: kézifegyverek csőtorkolatára szerelhető, a torkolatdörejt csökkentő szerkezet (hadi is) |
| hangász | Zenész, muzsikus. |
| hangászkar | Zenekar. Nyelvújítási szó, hamar elavult, illetve kissé gúnyos értelmet nyert: gyenge, ügyetlen, műkedvelő zenész, illetve zenekar; malacbanda. |
| hangérték | A hangok időtartamát jelöli (zene) |
| hármashangzat | Klasszikus értelemben egy hangsor első, harmadik és ötödik hangjának együttese. Van dúr, moll, szűkített és bővített hármashangzat (zene) |
| infrahang | Az emberi hallás küszöbe alatti frekvenciájú hanghullám (fizika) |
| perilymphangitis | Nyirokeret körülvevő szövetek gyulladása. |
| thrombolymphangitis | Nyirokrög képződéssel járó nyirokérgyulladás. |
| törzshangok | Az előjegyzés nélküli hangsor (c-dúr) módosítatlan hangjai (zene) |
| törzshangok | Az előjegyzés nélküli hangsor (c-dúr). módosítatlan hangjai (zene) |
| törzshangsor | Előjegyzés nélküli hangsor (c-dúr) (zene) |
| törzshangsor | Előjegyzés nélküli hangsor (c-dúr). (zene) |
| ultrahang | 30 000 Hz-nél nagyobb frekvenciával bíró hang. |
| visszeres | Varixra vonatkozó vagy varixból származó. |
| visszkereset | A kifizetett biztosítási szolgáltatás visszakövetelése a károkozótól (regressz) (biztosítás) |
| visszás | Visszatetsző, szokatlan, helytelen, ferde, fonák. "A tábornagy igen kellemetlenül kezdte magát érezni a komikus, visszás helyzetben" (Mikszáth). Ritkán: visszaverődő, visszatükröződő. Arany: "Híd-avatásâ c. versében "a fiú megáll a hídon, és néz a visszás csillagokba". A "vissza" szóból, amely így is érthető: "a viszály, és a visszavonás". |
| üveghang | A vonós hangszereken a húr bizonyos csomópontjának gyenge érintésével képezhető harmonikus felhangok (zene) |
| antikizáló hangsúlyos verselés | A középkori latin költészet verssorai úgy utánozzák a klasszikus verselés egy-egy verslábát, hogy a hosszú szótag helyén hangsúlyos, a rövid szótag helyén pedig hangsúlytalan szótag áll (irodalom) |
| disszonáns (latin = "össze nem hangzó") | Nem egyező, elütő. "A kellemes hangulatot egy disszonáns közbeszólás zavarta". |
| asszonánc (latin-francia = "összecsengés, egybehangzás") | Olyan rím, amelynek tagjaiban a magánhangzók egyeznek, a mássalhangzók legfeljebb hasonlók vagy részben egyezők. A rímnek egy kevésbé tökéletes faja. "Haza - soha, szabadok - válasszatok. A magyar verselésben az asszonánc sokkal gyakoribb, mint a tiszta rím és holmi rossz rímnél becsesb zománc a versen a szép zengő asszonánc (Arany: Vojtina levelei öccséhez) |
| intonáció latinzene | hanghordozás, hanglejtés, hangárnyalat, hangnem, hangsúly, hangszín, hangvétel, hangzás |
| eufonikus (görög) | Jól hangzó, jó hangzású, szépen hangzó, széphangzású (zene is) |
| assonantia, ae f latin | Összecsengés, együtthangzás, zengés, visszhangzás |
| asszonancia (latin = "együtt hangzás"-francia) | Összecsengés, együtthangzás, zengés, visszhangzás. |
| instrumentális latin | hangszeres |
| yoten (japán) | Hangsúlyozott. |
| consonantia, ae f latin | Összecsengés, összehangzás, összhangzat |
| rezonancia latin | együttrezgés, rezonálás, visszhangzás |
| conclamo latin | együtt kiált, fennhangon hirdet, hangoztat, hangosan megsirat holtat |
| allego latin | Állít, hangoztat vitat, érvel |
| diafónia (görög) | Áthallás, széthangzás. |
| echo (görög) | Visszhang, hangismétlés. |
| eufónia (görög) | Jó hangzás, széphangzás. |
| concordantia, ae f latin | Összhang, összehangzás, megegyezés, kiegyezés, egyezség |
| tuba (olasz) | Legmélyebb hangzású fúvós hangszer (zene) |
| ütem | Az ütemhangsúlyos verselés alapegysége, egy hangsúlyos és néhány hangsúlytalan szótag kapcsolata (irodalom) |
| aphonia (görög) | Hangadási képtelenség, hangtalanság. |
| concinnitas, atis f latin | művészi összhang, összhangzatosság |
| concinnitudo, inis f latin | művészi összhang, összhangzatosság |
| consonans 2 latin | Összhangzó, kellemesen hangzó |
| monofónia (görög) | Egybehangzás, egyszólamúság (zene) |
| vokális latin | hangzó, hanggal kapcsolatos |
| echoacusia | Visszhanghallás. A hallás szubjektív zavara, melyben a betegnek egyetlen hang is ismétel. |
| tónus (görög = "feszülés") | Beszéd-, hang árnyalata, hangzás, hangszín. "Hangjának lágy, behízelgő tónusa volt". |
| instrumentum latinzene | hangszer |
| dissonans 2 latin | Össze nem hangzó |
| echo | Visszhang. |
| echo, us, f Gr latin | Visszhang |
| imago vocis latin | Visszhang |
| imago, inis f latin | Visszhang |
| musice latin | összhangzatosan |
| musicus 3 Gr latin | Összhangzatos |
| resono latin | Visszhangzik |
| afónia (görög) | Hangtalanság. Némaság, hangadási képtelenség. |
| dissonantia latin | Összhang hiánya, külön hangzás |
| dissonantia, ae f latin | Széthangzás, egyenetlenség, (hang)zavar |
| magnetofon (görög) | Hangvisszajátszó, hangfelvevő, hangrögzítő készülék. |
| modulál latinzene | hangnemet, hangszínt, hanglejtést változtat |
| szonáta (olasz) | Többtételes, hangszeres forma (zene) |
| trombon (olasz) | Nagy hangerejű rézfúvós hangszer (zene) |
| celesta (olasz) | Enharmonikus hangzású, harmóniumszerű, kis acélrudakat megszólaltató hangszer. |
| vocalis 2 latin | Énekes, hangzó, énekhangra írt, énekléssel-, hanggal kapcsolatos |
| akkord (német-olasz) | Hangzat, összhangzat, összecsengés; legalább három különböző magasságú hang egyidejű hangzása (zene) |
| bombardon (olasz) | Mély hangú rézfúvós hangszer (zene) |
| akusztikus (görög) | Hangtani (fizika) |
| audio-kazetta (latin-angol) | Hangszalag, hangszalagtok. |
| audiometria (latin-görög) | Hallásmérés, hallásvizsgálat. |
| clamor, oris m latin | moraj, visszhang |
| disszonáns latin | kellemetlenül hangzó |
| dissonus 3 latin | Össze nem hangzó, zűrzavaros |
| echo (görög) | Visszhang (fizika) |
| echo (olasz) | Visszhang (zene) |