| Szó | Jelentés |
| mágneses vihar | A Föld mágneses terének háborgása napkitörések hatására. |
| impetuoso (olasz) | Viharosan (zene) |
| oxytocia | Viharos szülés. |
| fulmináns latin | villámgyors, viharos, hirtelen |
| tempestoso (olasz) | Viharosan, hevesen (zene) |
| zegernyés | Zimankós, zivataros, viharos. |
| bóra (olasz) | Bukószél: viharos adriai szél. |
| hibernus 3 latin | Téli, zord, viharos éjszaka |
| impetuoso (olasz) | Hevesen, szenvedélyesen, viharosan (zene) |
| aspera maris latin | Viharok |
| hibernum, i n latin | Vihar |
| hiems, hiemis, f latin | vihar |
| fergeteges | Viharos szélhez hasonló. "Fergeteges tempó". |
| gyukszél | A fertő-tavi viharos déli szél. |
| orkán (karibi) | Fergeteg, szélvész, szélvihar, táltos szél. Viharos, pusztító erejű szél. |
| magnus 3 latin | térben nagy, tágas, magas hegy, viharos tenger |
| maior latin | térben nagyobb, tágasabb, magasabb hegy, viharosabb tenger |
| maius latin | térben nagyobb, tágasabb, magasabb hegy, viharosabb tenger |
| Kürt (férfi keresztnév) (török, magyar) | Jelentése: vihar. |
| nimbus, i m latin | Zápor, vihar |
| viheder | Vihar, zivatar. |
| ováció latin | vigadás, ujjongás, üdvrivalgás, lelkes ünneplés, viharos lelkesedés |
| pampero (spanyol) | Hideg, viharos, déli szél Argentínában és Uruguayban (természetföldrajz) |
| Arvid (férfi keresztnév) (svéd ) | Jentése: sas a viharban. |
| erőss üdő | Vihar (erdélyi szó) |
| astraphobia (latin-görög) | Beteges iszony villámlástól, vihartól. |
| intemperies, ei, f latin | Változó időjárás, fergeteg, vihar |
| tájfun (kínai) | Forró égövi, Kelet-Ázsiában pusztító viharos forgószél, ciklon főleg július és október között. |
| asztrafóbia latin | beteges iszony villámlástól, vihartól (orvosi) |
| nagyüdő | Kemény zivataros vihar (erdélyi szó) |
| sirokkó | Olaszország felől fújó, meleg levegőt hozó erős, viharos légáramlat, mely gyakran hoz esőt. |
| hurrikán (angol) | Forgószél, szélvész, orkán, tölcsére vihar, trópusi szélvihar (ciklon) a Karib-tenger térségében. |
| ater 3, atra, atrum latin | szomorú, szerencsétlen, viharos tenger, mérges fog, kaján vers gyász- nap, füstölgő fáklyafény, vészthozó |
| fergeteg | Viharos szél. "A fergeteg mint valami szörnyű fekete rém nyujtja karmait a város, az egész ország fölé (Szini Gyula: Jókai)". |
| notos, i m Gr latin | esőt hozó déli szél, átv szélvész, vihar |
| notus, i m Gr latin | esőt hozó déli szél, átv szélvész, vihar |
| Haedi latin | két csillag a Kocsis-csillagképben: leáldozásuk és felkelésük vihart hoz |
| laetum sonum crepo latin | Tapsviharban tör ki |
| nimbifer 3 latin | Viharfelhőt hozó |
| tempestatem nubes glomerant latin | Viharfelhők tornyosulnak |
| anorák | Esőkabát, esőköpeny, viharkabát. |
| garabontus? latin | Vihartámasztó, varázsló, táltos |
| lacero latin | Széttép, (szét)marcangol, (szét)rombol hajót, hidat, vihar megtépáz, szétzilál hajat |
| ováció (latin = "vigadás, ujjongás") | Üdvrivalgás, lelkes ünneplés, viharos lelkesedés. "A tömeg a szélsőbb színezetű (= szélsőséges) hazafiaknak pályáját kísérte lármás ovációkkal" (Kemény Zs.). "A közönség lelkes ovációval ünnepelte a jubiláló színészt". Választékos szó. |
| maximus latin | térben legnagyobb, legtágasabb, legmagasabb hegy, legviharosabb tenger |
| elül | Véget ér, bevégződik. "A vihar elült".Átvitt értelemben is használatos: "Elült a gyomorszorító érzés, nincs stressz". |
| garabonciás diák | A vándorember, vándordiák, aki a néphit szerint vihart tud támasztani, ha valahol megharagítják, nem fogadják étellel-itallal és szállással. |
| baj | Eredetileg (a XIII. sz.-tól) "páros harc, párbaj". "De ki vína bajt az égi háborúval, szélvészes, zimankós, viharos borúval?" (Arany: Toldi). A délszláv eredetű szó az átadó nyelvekben harcot, háborút jelentett, az vele együtt átkerült. |
| albatrosz (arab) | Viharmadár: jó repülő tengeri madár, mely hallal táplálkozik. |
| veszély-nem | Természeti, társadalmi vagy gazdasági esemény, amely kárt, illetőleg veszteséget okozhat veszély-nemek például: tűz, vihar, jégverés, halál, baleset, betegség, betörés, stb. (biztosítás) |
| brainstorming (angol) | Ötletzuhatag, ötletzivatar, ötletvihar, ötletgyártás, mely gyakran csoportos jelleget ölt. |
| számum (arab = "perzselő szél") | Homokvihar: forró, száraz, sivatagi szél a Szaharában és az Arab-félszigeten. |
| koreográfia (görög = "kartánc leírás") | Táncművészet;. A tánc mozdulatainak, mozgáselemeinek rendje. Színpadi tánc, balett tervezete, beállítása, színrevitele. "Egy ing rohan a réten,egy sebesült katona testtelen koreográfiája" (Nemes Nagy Ágnes: Vihar) |
| sébig (német) | Elhordott, elhasznált, elnyűtt, ócska, ütött-kopott, viharvert, idejétmúlt; gondozatlan, elhanyagolt. |
| Elmo tüze | Szent Elmo templomának csúcsán gyakran megfigyelt jelenség: a légkör elektromos jelensége zivatarok, viharok idején, amikor a környezetből kimagasló tárgyak csúcsán (árboc, toronycsúcs, hegycsúcs, stb.) elektromos kisülések jönnek létre (fizika) |
| tornádó (spanyol) | Forgószél, szélvihar, fergeteg, orkán: kis átmérőjű pusztító forgószél Észak-Amerikában, az USA-ban. |
| felleghajtó | Régimódi, hosszú, bő férfiköpeny. "Kiröpíti nyakából vészjósló köpenyét, amelynek utódi maiglan fölleghajtóknak mondatnak köznapi nyelven" (Arany: Az elveszett alkotmány). Tréfás elnevezés, a garabonciás (Ld. ott) köpenyére célőz, aki a néphit szerint vihart tud támasztani vagy oszlatni. |
| biztos kikötő | Csak tőkepiaci viharok idején keresik fel a hajósok, akkor aztán nagyon zsúfolt. Általában a kockázatmentes állampapírokat és a készpénzt értik rajta. Legjobb persze az első alacsonyan szálló fecske láttán felkeresni, mert ha tényleg megindul az égzengés, felszöknek a kikötői árak, s csak drágán jutunk majd a nyílt vizekre vissza, hiszen hajózni muszáj (tőzsde) |
| burán (török = "szél") | Hó- és porvihart kavaró heves szél az orosz pusztán, erős, hideg téli szél Közép-Ázsiában (meteorológia) |
| hárpia (görög 'harpyia') | Félig nő, félig madár alakú szörny, ártó halálistennő, aki viharzó szélként közlekedik, hirtelen halálba ragadva az embert. Ma a házsártos nők jelzője a hárpia. |
| vész | Eredetileg: pusztulás. Ezt őrzi a sertésvész, marhavész, az állatok járványos elhullása. Majd természeti katasztrófa, leginkább: vihar kozmikus vihar képében festi Vörösmarty a forradalmak bukását az "Előszóâ c. versében: "Mély csönd lőn, mint szokott a vész előtt. A vész kitört és folyton folyvást ordította vész, mint egy veszetté bőszült szörnyeteg". Mai "veszélyes, veszedelem"jelentése késői és másodlagos. "Nincs semmi vész (= nem kell félni). Mint ige a vész azt jelentette: pusztul. "Több is veszett Mohácsnál". "Mint hulla (= hogy hullott) a hulla! veszett a pogány" (Arany: Szondi két apródja). Ennek származékai a veszély, veszedelem (amikben el lehet pusztulni), valakinek a veszte (pusztulás) és az elvész ige (= ha nem is pusztul el, de számunkra, akik elvesztettük, annyi, mintha nem is lenne). A "vész"igen ősi szavunk, ún. nomenverbum, azonos alakban főnév is, ige is, mint pl. a nyom. Az elvész nem ikes ige, helytelen így mondani: "valami elveszik", ez mást jelent (pl. elveszik tőle a labdát) (orvosi) |
| tetem | Eredeti jelentése: csont. Az emberi test: ezt a régi jelentést idézi Babits: "Ó, bár gyújtana minket, egy hamuvá teteminket a villám, a vihar; a boldog az, így aki hal" (Új leoninusok). A többes számú alak idővel "földi maradványokat, holttesteket"is jelentett. "Oh, mond: ha előbb halok el, tetemimre könnyezve borítasz-e szemfödelet?" (Petőfi: Szeptember végén). Mire az eredeti jelentés elavult, a többes alakról az egyesre ment át a "holttest"jelentés. |
| Garabonciás diák | A néphit titokzatos, vihartámasztó varázslója. A középkorban terjedt el a vándordiák típusa, aki sok földet bejárt és sok tudományban volt jártas. Ő volt az az alak, aki csalafinta tudásával élelemért rászedte a népet. Magyarországon hamar összekeveredett ez az alak a táltossal (l. ott) Olyan képessége is volt, hogy könyvéből kiimádkozza a sárkányt és olyan fergeteget támaszt, amely leviszi a ház tetejét. |
| hab | A XVIII. sz. -ig "hullám"jelentése volt, amit a költői nyelv sokáig őrzött: "A felhő kimerült, a szélvihar elült, lágyan zsongó habok ezer kis csillagot rengetnek a Dunán" (Arany: V. László). Névátvitel útján néha hullámok taraján keletkező tajték értelmében is mondták mikor a nyelvújítás nyomán a hab helyett a tetszetősebb hangzású hullám jött divatba (odáig Balaton-környéki tájszó volt) |