Szó | Jelentés |
adulatio, onis f latin | Szolgalelkűség, csúszómászó hízelgés, tányérnyalás, talpnyalás, szolgai megalázkodás, seggnyalás |
káta | Karádon a segg. |
zsákkő | Agárdon a kátakő, seggikő. |
alfél | Far, ülep, segg, valag. |
valag | Fenék, segg (erdélyi szó) |
segg | Köröstarcsán a húzóhálók zsákja. |
segge | Záhonyban van a hálótűnek is, így: orra, nyelve, dereka, segge. Ld. láb. |
seggvakaró | Csipkebogyó (Rosa canina) (székely szó) (növény) |
gurgulya | Hegykőn a seggikő, a Fertőn dívó gyalmon. |
rántórúd | A közhálón a káta v. segg igazgatására való Uj-székelyben. |
fáj a segge | Nem érdekli (erdélyi szó) |
segg (szleng) | Alfar, fenék, hátsó. Buta, nagyon hülye. |
segges háló | Ipolymentén palóc szóval a varsa. |
seggi-kő | Bodrogközön az a gömbölyű kő, melyet a bokorháló farkába kötnek. |
seggnyaló (szleng) | Stréber, nyalizó, előnyökért hízelkedő. |
adulator, oris m latin | Szolgalelkű, csúszómászó, hízelgő, tányérnyaló, talpnyaló, szolgai módon megalázkodó, seggnyaló |
adulatorius 3 latin | Szolgalelkű, csúszómászó, hízelgő, tányérnyaló, talpnyaló, szolgai módon megalázkodó, seggnyaló |