értelmezőszótár.hu

Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára

Találatok erre: poliszacharid

SzóJelentés
glikán
Poliszacharid.
arabane (görög)
Arabán: arabinózból álló poliszacharid (kémia)
saccharidok / szacharidok
Szénhidrátok, mono-, di- tri- és poliszacharidok.
galakturonsav (görög)
Galaktóz uronsav-származéka: poliszacharidok alkotórésze (biokémia)
heteropoliszacharidok (görög)
Heteroglükánok: többféle monoszacharid-egységből álló poliszacharidok.
homopoliszacharidok (görög)
Homoglükánok: egyféle monoszacharidokból felépülő poliszacharidok (kémia)
makromolekula
Kolloid méretű molekula, mint a fehérjék, nukleinsavak, poliszacharidok.
mannuronsav
Mannit uronsav származéka: poliszacharidok alkotórésze (biokémia)
xylose
Xilóz (szénhidrát, bakteriális és növényi poliszacharidok építőeleme)
D-glycosamin
D-glükózamin: a gerincesek számos poliszacharidjában található (biokémia)
arabinose (görög)
Arabinóz: szénhidrát, bakteriális és növényi poliszacharidok építőeleme (kémia)
murein
Peptidoglükán: poliszacharid-peptid komplexum, sejtfal-komponens (biokémia)
D-galactosamin
D-galaktózamin (glikolipidek és a porcszövet poliszacharidjainak fő komponense) (biokémia)
fucose (görög)
Fukóz, C6-deoxicukor: szénhidrát, szerkezetalkotó poliszacharidok komponense (biokémia)
glükánok (görög)
Poliszacharidok: tartalék-szénhidrátok, ill. szilárdító vázanyagok, sejthártyák alkotórészei (biokémia)
pectin
Pektin: a növénysejtek falában, gyümölcsökben előforduló nem cukorszerű poliszacharid (biokémia)
polysaccharid (görög)
Poliszacharid: egyszerű cukor molekuláiból felépülő nagy-molekulájú szénhidrát (kémia)
agar
Tengeri algákból kivont poliszacharid, amelyet szilárdító anyagként használnak tenyésztési táptalajokban.
glükuronsav (görög)
Glükóz uronsavszármazéka: poliszacharidok alkotórésze; hidroxiltartalmú vegyületekkel glikozidokat képez (biokémia)
inulin
Fruktóz poliszacharid, tesztanyag, amely a vese glomerularis filtrációja mértékének megállapítására szolgál.
mucopolysaccharida
Mukopoliszacharidok: poliszacharid-csoport, a kötőszövet sejten kívüli alapanyagának jellemző, k:ülönböző arányban előforduló, részint szulfátmentes, részint pedig szulfáttartalmú alkatrészei. Muko-poliszacharidok. Savas, kocsonyás, síkos, rugalmas kötőanyagok (biokémia)
glukozánok
Hidrolízis révén glukózt szolgáltató poliszacharidok, mint pl. cellulóz, glikogén, keményítő, dextrin (biokémia)
sucralfat / szukralfát
Fekélyellenes hatású poliszacharid, a gyomor nyálkahártyájának bevonása révén fejti ki védő hatását.
aminocukrok
A hexóz C2-artomján a hidroxilcsoport helyén aminocsoport van; poliszacharidok építőelemei ízeltlábúak kitinjében és gerincesekben (biokémia)
étkezési fiber
Növényi poliszacharidok és lignin alkotja, amelyek ellenállnak az emberi gastrointestinalis rendszer emésztő enzimei által végzett hidrolízisnek.
sziálsavak
A neuraminsav N-acetil- és O-acetil származékai. A baktériumokban és az állatvilágban széles körben elterjedtek, lipidek, poliszacharidok és mukoproteinek építőelemei (biokémia)
T-independens antigének
Általában bakteriális poliszacharidok, melyek antigéndeterminánsai kevésbé heterogének, lebomlás nélkül igen sokáig megmaradnak a szervezetben, képesek T helper sejtek közreműködésével szabályos humorális immunválaszt kiváltani (biokémia)
amylum (görög)
Keményítő: poliszacharid-típusú növényi tartalék tápanyag, mely azok fotoszintézise során keletkezik: amilózból és amilopektinből áll, forralással hidratált micellákat tartalmazó, kolloid oldat keletkezik (kémia)
fukóz
6-Deoxigalaktóz. Egy metilpentóz, melynek L alakja a vércsoport mukopoliszacharidjiban, az emberi anyatejben (poliszacharidként), valamint a természetben máshol is jelen lehet. D alakja bizonyos antibiotikumokban fordul elő.
teichoinsav
Foszfodiészter-kötésekkel egymáshoz kapcsolt polialkoholokból (glicerol, ribitol) álló, antigén-természetű poliszacharid (a Gram-pozitív baktériumok felületi anyaga, mely a murein-hálózatot átszövi) (biokémia)
chondroitin (görög)
Kondroitin: D-glükuronsav és N-acetil-D-galaktózamin diszacharid-blokk polimer poliszacharid, mely extracelluláris kötő- és sejthártya-anyag; szulfátészterei a porcok, csontok, szaruhártya alkotórészei (biokémia)
hexóz(án)ok
Polihexózok, hexóz-polimerek. A (C6H10O5)n általános képlettel megadható poliszacharidok, amelyek a hidrolízis során hexózokká bomlanak. Közéjük tartoznak a glikánok, mannánok, galaktánok és fruktózánok (glukóz-, mannóz-, galaktóz-, és fruktóz-polimerek)
glukóz
Jobbraforgató monoszacharid, mely szabad formájában megtalálható a gyümölcsökben és más növényekben, a glukozidok, a glikogén, a diszacharidok és a poliszacharidok (keményítő, cellulóz) pedig kombinált formában tartalmazzák; az ember anyagcseréjének fő energiaforrása, a szénhidrátbontás végterméke, a legfontosabb cukor a vérben; a sejtek cukorfelhasználásához inzulinra van szükség; diabetes mellitusban nagyon magas a vércukorszint és a vizeletbe is kiválasztódik a cukor. D-glukóz (biokémia)
hemiketál
Félketál. Egy alkohol és egy keton addiciójának terméke, általános képlete RC (R') (OH) OR". A ketóz típusú cukrokban a félketál képződése úgy történik, hogy egy belső OH csoport támadja a keton típusú karbonilcsoportot, és ez molekulán belüli gyűrűképződéshez vezet (furanóz vagy piranóz). A cukrok hemiketál formái vesznek részt a poliszacharidok (glikozilok vagy glikozidok) felépítésében (Ld. hemiacetál, ketál.
hemiacetál
Félacetál. Egy alkohol és egy aldehid addíciójának terméke, általános képlete RCH (OH) OR'. Az aldóz típusú cukrokban a hemiacetál képződése intramolekulárisan történik, a termék pedig labilis; a folyamat során a 4-OH vagy az 5-OH csoport támadja a karbonil csoport oxigénatomját és ez furanóz vagy piranóz struktúrák kialakulásához vezet. A cukrok félacetál formában vannak valamennyi poliszacharidban, glikozil vagy glikozid formájában (Ld. acetál.