| patogén (görög) | Kórokozó. |
| patogén occlusio | Károsíthatja az állkapocsízületet illetve a fogmedreket. |
| nosogen | Kórokozó. patogén. |
| nosopoeticus | Kórokozó. patogén. |
| Streptococcus salivarius | Nem patogén szájlakó mikroba (mikrobiológia) |
| entomopatogén (görög) | Rovar-patogén, rovart megbetegítő. |
| pathogen (görög) | Patogén: betegséget előidéző, kórokozó. |
| kevert infectio | Több különböző patogén mikroorganizmus okozta fertőzés. |
| MSV | Maloney-sarcoma vírus (egér-patogén vírus) (mikrobiológia) |
| Saccharomycetes (görög) | Élesztőgombák osztálya. Közöttük van patogén is (mikrobiológia, orvosi) |
| xenoparazita | Olyan ectoparazita, mely a gazdaszervet gyengült ellenállása következtében patogénné válik. |
| mechanikai vektor | Olyan vektor, mely patogén elemeket visz át a fogékony egyedbe anélkül, hogy a patogén elemek lényeges biológiai változáson mennének át a vektorban, mint például a fertőző organizmusok átvitele a házilégy lábán vagy szájszervén. |
| Aeromonas punctata | Hal-patogén, legyengült halakban hemolízist létrehozó mikroorganizmus (mikrobológia, állatorvosi) |
| Paramyxovirus influenzae (görög) | A myxovirusok egyik alcsoportja, ember-patogén (parotitis epidemica, morbilli) (mikrobiológia, orvosi) |
| Penicillium | Ecsetgomba, fonálgomba-faj, melyek tagjai lehetnek patogének is (mikrobiológia, orvosi) |
| aggresszív | Vetélkedő erőt, támadást mutató magatartási jellemző (pl. patogén mikroorganizmus, vagy betegség) |
| virulens | Rendkívül toxikus, kifejezetten patogén mikroorganizmusra utal (Ld. virulentus, mérgező) |
| disinfect | A patogén mikroorganizmus elpusztítása vagy olyan anyag, amely képes a baktérium szaporodásának megszüntetésére, életjelenségeinek kiiktatására. |
| stachybothryotoxin | Stachybotrys atra (syn. alternans) gomba által termelt, patásokra és kérődzőkre patogén toxin. |
| detoxikál | Bármely anyag mérgező minőségét eltávolítja vagy mérsékli. Csökkenti a patogén mikroorganizmus virulenciáját (Ld. de-) |
| neurotropia, neurotropismus | Bizonyos patogén mikroorganizmusok, mérgek és tápanyagok idegközpontok iránti vonzódása (neuro- + trope: idegi táplálkozás) |
| árva vírus | Pl. az enteralis "árva" vírus, melyet első izolálásakor nem hoztak összefüggésbe megbetegedéssel; ezek közül azóta számos bizonyult patogénnek. |
| Leishmania | RES-sejtekben, vérben fagocitált, intracellulárisan élősködő ostoros protozoon-fajok, emberre patogének (mikrobiológia, orvosi) |
| Sabouraud-féle dextrózagar | Enyhén savas kémhatású (pH= 5,6) dextróz-pepton táptalaj, amelyen a patogén gombák jól növekednek (mikrobiológia, orvosi) |
| attenuált vírus | Egy patogén vírus variáns törzse, melyet úgy modifikáltak, hogy serkentse a védő antitestek termelését, de ne váltsa ki a vírusra jellemző betegséget. |
| Mycoplasma (görög) | Mycoplasma-nem: sejtfal néküli baktérium-genus. Lehetnek parasitikusak vagy saprotrophikusak. Egyes fajaik patogének emberre, állatokra, de még növényekre is (mikrobiológia) |
| Burkholderia | Motilis, spórát nem képező, Gram-negatív pálcák. Jellemző humán patogén fajaik vannak, korábban ezeket a Pseudomonas nembe sorolták (mikrobiológia) |
| Coxiella burnetii | Rickettsiae családba tartozó, ember- (Q-láz: atípusos tüdőgyulladás) és állat (szarvasmarha, juh)-patogén faj; átvivője kullancs (mikrobiológia, orvosi) |
| bacterium, baktérium | Egysejtű, prokarióta mikroorganizmus, osztódással szaporodik, sejtfallal bír. Lehet csoportosítani az alábbiak szerint: aerob, ill. anaerob; motilis vagy nem motilis; szabadon élő, szaprofita, parazita ill. patogén. |
| Bacteroides | Obligát, anaerob, spórát nem képező baktériumok neme, Gram-negatív pálcák. Néhány fajuk részt vesz a szénhidrát- metabolizmusban. Patogén faj: Bacteroides fragilis (mikrobiológia) |
| Haemophilus influenzae (latin-görög) | Pfeiffer-bacillus: a garatképletek normális flórájának tagja, emberi patogén (felső légutak gyulladása, pneumonia, gennyes meningitis, vírusos influenzával szövődik) (mikrobiológia, orvosi) |
| egér encephalomyelitis | Enterovirus nemzettségbe, Picornaviridae családba tartozó egér encephalomyelitis vírus okozza, emberben és majomban nem patogén, de egerek között általában a hátsó lábak bénulását okozza. Theiler-féle betegség (állatorvosi) |
| Sphaerophorus necrophorus (görög) | Kísérleti állatok nagy részére patogén, emberben intestinalis és (női) urogenitalis nyálkahártyák állandó lakója. Korokozás: puerperális infekciók, appendicitis, otitis, tüdő-gangraena, májtályog, septikaemia (mikrobiológia, orvosi) |
| Leptospira grippo-typhosa | Emberre patogén: nyári meningitis serosa elősorban mezei munkások körében (aratási láz, vízi láz, iszapláz, Schlammerfieber), leginkább a mezei pocok (Microtus arvalis) a rezervoárja (mikrobiológia, orvosi) |
| Leptospira sejroe | Emberre patogén. Fertőzés forrása: A háziállatok között főleg a sertés, szarvasmarha, kutya, a vadon élő rágcsálók között a patkány, egér, mezei pocok; igen ritkán a laboratóriumi fehér patkány és fehér egér (mikrobiológia, orvosi) |
| Schlammerfieber (német) | Leptospira grippo-typhosa emberre patogén: nyári meningitis serosa elősorban mezei munkások körében (aratási láz, vízi láz, iszapláz,), leginkább Microtus arvalis (mezei pocok) a rezervoárja (mikrobiológia, orvosi) |
| enteralis árva vírus | Emberből és más állatokból izolált enterovírus, az "árva" jelző arra utal, hogy izolálásukkor betegséggel nem voltak összefüggésbe hozhatók; a csoport számos vírusáról ma már tudjuk, hogy patogén; közéjük tartoznak az ECBO vírus, az ECHO vírus és az ECSO vírus. |
| Cytomegalia-vírusok | Kubikális nukleokapsziddal és peplonnal rendelkező DNS-vírusok. Újszülöttek, fiatal emberek (nyálmirigy-szövetei) fogékonyak iránta. Laboratóriumi állatok (patkány, hörcsög, tengerimalac, egér) látensen hordozói lehetnek saját fajukra patogén cytomegalia-vírusoknak (mikrobiológia) |
| száj- és körömfájás vírusa | 60 alegységből álló fehérjeburok, (VP1 + VP2 + VP3 + VP4) heterotetramer alkotja az ikozaéder capsidot. A PICORNA-vírusoknak az enterovírusok családjába tartozó tagja okozza, mely emberre (kéz bőrén hólyagocskák) és állatra (hasított körműek) egyaránt patogén (biokémia, mikrobiológia) |
| Basidiomycetes (görög) | Basidiumos gombák osztálya. Ide tartoznak az ehető és mérges gombák. Parazita tulajdonságuk az emberi szervezetre nincs. Egyes fajaik növény gyökerével él szimbiózisban. Spóraképző szervük a bazídium , amelynek bunkós végeiről négy bazídiospóra fűződik le (exogén spóraképződés). Tipikus, differenciált ivarszerveik nincsenek. Az osztályt igen nagy számú,változatos életmódú és megjelenésű faj alkotja, a közismert, termesztett gombák is ide tartoznak. Egyetlen patogén fajuk a Cryptococcus neoformans (gomba, orvosi) |
| Klebsiella | Aerob, illetve fakultatív anaerob, nem mozgó, spórát nem képező baktériumok egy neme (az Enterobacteriaceae családhoz tartozik). Gram-negatív, tokos pálcák, amelyek egyenként vagy párosával fordulnak elő, de képezhetnek rövid láncot is. Ezek a mikroorganizmusok acetil-metilkarbinolt, valamint lizin-dekarboxilázt vagy ornitin-dekarboxilázt termelnek. Általában a zselatint nem tudják elfolyósítani. Képesek a citrátot és a glukózt egyedüli szénhidrátforrásként hasznosítani. Az idetartozó mikroorganizmusok lehetnek patogének és apatogének is. Az emberi légző, emésztő és urogenitalis rendszerből mutathatók ki, de jelen vannak a talajban, a vízben és a gabonaszemen is. A species típusos tagja a Klebsiella pneumoniae (mikrobiológia, orvosi) |
| fungus | Gomba. Általános elnevezés, amely felöleli az élesztő- és penészgombák különböző morfológiai alakjait. Eredetileg klorofill nélküli primitív növényként osztályozták őket. A gombákat a Fungi nemzetségbe vagy egyes képviselőiket a Protista (egysejtűek) nemzetségbe sorolják, ahol együtt szerepelnek az algákkal, a protozoonokkal és a nyákos penészgombákkal. A gombák megegyeznek a baktériumokkal ama sajátságukban, hogy bonyolult szerves anyagok bontására képesek és szerepet játszanak a szén és más elem reciklizálásában. A gombák fontos élelmiszerek és a fermentációs folyamatokban ipari, valamint gyógyszerészeti jelentőséggel is bírnak, mint pl. az alkohol-, az antibiotikum gyártás, egyéb gyógyszerek előállítása és antitoxinok képzése. Relatív csekély az emberre is patogén gombák száma, ugyanakkor a legtöbb növényi betegséget gombák idézik elő. |