soson | Hócipő, papucs (székely szó) |
sutu, sutyi, suttyó | Papucs (Háromszék) (székely szó) |
Ázsiai papucsorhideák | Paphiopedilum (növény) |
Rigópohár | Boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) (növény) |
batus, batuska, botos | Kötött gyapjú papucs (erdélyi szó) |
Kerti nenyúljhozzám | Kerti nebáncsvirág, Gavallér papucsvirág, Legény papucsvirág, Ineresztő, Papucsvirág (Impatiens balsamina) (növény) |
mamusz | Otthoni lábbeli, tutyi, posztóból vagy nemezből való meleg papucs. |
Boldogasszony papucsa | Rigópohár (Cypripedium calceolus) (növény) |
Kisasszony papucsa | Impatiens noli-tangere (növény) |
Tündér papucs | Calypso bulbosa (növény) |
diák | V.ö. deák (ld. ott) |
Papucskosbor | Vénusz sarucska (Cypripedium calceolus) (növény) |
Papucsorhidea (nem) | Phragmipedium (növény) |
Papucsvirág | Calceolaria fothergillii, Calceolaria hybrida, Calceolaria integrifolia (növény) |
deák | A latin diaconus (szerpap) szóból vált magyarrá. A tanulót nevezték így. Miután a papok nyelve a latin volt, ezt a nyelvet beszélők deákos, latinos műveltségűek voltak. Később deáknak, diáknak nevezték azokat, akik latinul tanultak, később mindenkit, aki iskolába járt. Voltak vidékek, ahol a tanítót, a kántort is így hívták. A szó diák változata ma is használatos, iskolást jelent. |
Erdei sárga papucs | Cypripedilum calceolus (növény) |
pampó | gyapjúfonal- vagy posztó házipapucs (erdélyi szó) |
Deákné vászna | Hogy az asszonyság egy Deák nevű ember vagy egy deák (kántor) foglalkozású férfi felesége volt, bizonytalan. Már a XVI. sz-ban említés történt róla. A mondás jelentésére több változat is született. Az egyik szerint Deáknénak olyan rossz volt a vászna, hogy amikor az a padról leesett, szösszé vált. A másik változat szerint a deákné korhely férjét nevezte vásznának, akit bizony megsulykolt italozásai miatt. Az ő se jobb a Deákné vásznánál mondás tehát azt jelenti nem jó, rossz. |
Vézna kotu-liliom | Mezei kisasszonyvirág, Papucsvirág (Fritillaria tenella) (növény) |
Tarka rigópohár | Asszonyi lábbeli, Erdei sárga papucs, Galambbegy, Kakukvirág, Mária cipellője, Mária cipőkéje, Tarka cipőcím, Venus-sarucska (Cypripedilum calceolus) (növény) |
felmegy mar neki az anyja papucsa | A kislány már felnőtt. |
Üvegszárú nenyúljhozzám | Engem ne bánts, Ne illess, Hozzám ne nyúlj, Ne érj, Fájtlinka, Fájvirág, Kisaszszony papucsa, Cipelő, Rejtike, Rugófű, Sárga ibolya (Impatiens noli tangere) (növény) |
Paramecium | Természetes vizekben gyakran előforduló, csillókkal borított egysejtű törzs, amely papucs alakú és gyakran szabad szemmel is látható nagyságú. Általában genetikai és egyéb vizsgálatoknál használják (mikrobiológia) |
Kerti nenyúljhozzám | Gavallérvirág, Legényvirág, Íneresztő virág, Papucsvirág (Impatiens balsamina) (növény) |
mellékpajzsmirigy tetania | Mellékpajzsmirigy működés hiánya okozza, mely lehet spontán, illetve a parathyreoideák eltávolításának következménye. |
Csillagpapucsú kígyógomba | Mycena stylobates (növény) |
Erdei papucskosbor | Cypripedium calceolus (növény) |
Vénuszpapucs-orchidea | Paphiopedilum barbatum, -callosum, -fairrieanum, -insigne (növény) |
csillagpapucsú kígyógomba | Mycena stylobates (gomba) |
Bársony kerep | Bársonyborsó, Borsóka, Bársonyvirág, Cipőkvirág, Gatyás kerep, Papucsvirág, Spárgabab, Szárnyók (Lotus siliquosus) (növény) |
Bársony kerep | Bársonyborsó, Borsóka, Bársonyvirág, Cipőkvirág, Gatyás kerep, Papucsvirág, Spárgabab, Szárnyók (Lotus siliquosus) (növény) |
Gyékény | Növénynemzetség. Kilenc faja a mérsékelt éghajlat vizeiben, mocsaraiban él. Magas, nádtermetű, buzogányos virágzatú növény. Már a gyűjtögető ember is használta. Ma is készítenek belőle szatyrot, szőnyeget, papucsot, kosarat, függönyt, lábtörlőt. Jól színezhető, sodorható, szőhető, fonható. |
Papucsorchidea-félék (család) | Cypripedioideae (növény) |
…verte tandem a bal combom … | V.ö. tandem (latin) (ld. ott)"Verte tandem a bal combom Kard… azaz hogy panganét." (Petőfi Sándor: Deákpályám) |
panganét | Szurony, bajonett: rövid gyalogsági kard a régi katonai felszerelésben ergo (= tehát) mentem, és vagáltam (= csavarogtam) a hazában szanaszét (Petőfi: deákpályám) a bajonett német tájnyelvi változataiból ered, elavult szó. |
áldomás | Pohárürítés sikeres üzletkötéskor vagy más örvendetes alkalommal. Áldomást ittak a régi költői nyelvben. Ritkábban azt is jelentette: "áldás". "Köszönjük élet! áldomásidat, ez jó mulatság, férfi munka volt!" (Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban). Eredetileg "ünnepélyes áldozat"volt: már Anonymus krónikájában olvassuk, hogy honfoglaló őseink magnum aldamas fecerunt: "nagy áldomást tettek". Ezt a latin fordulatot Ady is idézi "Kétféle velszi bárdokâ c. versében, de itt az áldomást mai értelmére fordítja, a kiegyezés örömmámorában tósztozó, ünneplő úri rendre vonatkoztatja: "a fátyol borult, az asztal terült, örült az úr-rend a deáki tettnek, fecerunt magnum áldomás". |
makaróni (görög, olasz) | Nemcsak az ismert olasz eredetű csőtészta neve. Jelent különböző nyelvek szavaiból összekevert verset, szöveget. Petőfi tréfás latin-magyar makarónikus verse, a "Deákpályám"egy szakasza: "El nem obliviscálnak (= felejtenek), mert ha occasióm (= alkalmam) akadt, kutyáliter infestáltam (= kutyául felbosszantottam) a jó dominusokat (= urakat) |
féleség | A kereskedelmi tolvajnyelv szörnyszülöttje. Holmi összefoglaló jelentést tulajdonítanak neki, akik bútorféleségekről, italféleségekről, cipőféleségekről írnak, holott a bútor és az ital önmagában is több árufajta (asztal, szék, ágy, szekrény stb., illetve bor, sör, likőr, pálinka és hasonlók) egybefoglaló megnevezése. Ha pedig a cipő mellé a csizmát, szandált, papucsot, sarut, stb. is odaértjük, élhetünk a jól bevált lábbeli szóval. Az áruféleség semmivel sem több, mint az áru, többese helyett pedig különféle árukat mondhatunk olvashatunk azonban ilyet is: kereskedelmi féleségek(!) ez már maga hámozott léggömb. A nagy semmi a féleség tehát fölösleges, és ha egyáltalán sugall valamit, hát olyasmit, amire használói nem is gondolnak: az italféleség csak olyasféle, mint az ital, de nem igazán az, netán hamisítvány, pótlék vagy csökkent értékű áru. |