Kőmagvú gyöngyköles | Gyöngykőmag, Madárköles,. napköles, Napkása, Kőmagvú fű, Tengeri köles (Lithospermum officinale) (növény) |
Rókafarkú köles | Mohar, Muhar, Olasz köles, Vörösköles (Setaria italica) (növény) |
Ujjas-mohar | Korakán, Afrikai köles (Eleusine coracan) (növény) |
prurigo diathetica (Besnieri) | A testfelületen szétszórtan elhelyezkedő, kölesnyi papulákkal járó prurigo. |
Zilált kásafű | Pongyola perje, Ziláltfejű köles-perje (Milium effisum) (növény) |
abscessus miliaris | Apró, kölesnyi gennygyülemek egyike, amely nagy területen, esetleg az egész szervezetben disszeminált. |
Köles | Panicum miliaceum (növény) |
Napköles | Lithospermum officinale (növény) |
Kanárifű | Kanáriköles (Phalaris canariensis) (növény) |
Seprő cirok | Tatárköles (Sorghum vulgare) (növény) |
Afrikai köles | Eleusine coracan (növény) |
Hajszálágú köles | Panicum capillare (növény) |
Indiai köles | Pennisetum glaucum, Pennisetum typhoideum, Pennisetum americanum (növény) |
Indiai köles | Sorghum bicolor (növény) |
Kanári-köles (nem) | Phalaris (növény) |
Kölesfélék (család) | Panicoideae (növény) |
Olasz köles | Setaria italica (növény) |
Sáma-köles | Echinochloa colonum, Panicum colonum) (növény) |
Tengeri köles | Lithospermum officinale (növény) |
Termesztett köles | Panicum miliaceum (növény) |
Pirók ujjasmuhar | Mannaköles, Vérmuhar (Digitaria sanguinale) (növény) |
kicsidapró, kücsüdapró | Kásahimlő, köleshimlő, hőkiütés (székely szó) |
lupus miliaris disseminatus faciei | Köleshez hasonló papularis kiütés az arcon, mely szövettanilag tuberculoid perifollicularis infiltratioval jár, de valószínűbb a rosaceához tartozás, mint a tuberkulotikus fertőzés. |
Durraköles | Sorghum bicolor subsp.durra (növény) |
Díszköles | Oplismenus hirtellus (növény) |
Gyomköles | Panicum ruderale (növény) |
Gyöngyköles | Lithodora diffusa (növény) |
Japánköles | Echinochloa crus-galli var.frumentacea (növény) |
Kölesperje | Milium effusum (növény) |
Madárköles | Lithospermum officinale (növény) |
Mannaköles | Digitaria sanguinalis, Panicum sanguinale (növény) |
Muharköles | Echinochloa crus-galli, Panicum crus-galli (növény) |
Tatárköles | Sorghum vulgare (növény) |
Ujjasköles | Eleusine coracana (növény) |
Vörösköles | Setaria italica (növény) |
Vízi kakaslábfű | Kakaslábfű, Kaszirva, Muharköles, Órafű (Echinochloa crusgalli) (növény) |
Fényesmagú kanári-köles | Kanáriai fényperje, Polyvacsukk (Phalaris canariensis) (növény) |
Ziláltfejű köles perje | Milium effisum (növény) |
milium (latin = "köles") | Kicsiny, fehér, bőrbe ágyazott csomó. |
kása | Régi ételfajta. Alapanyagát (kukorica, köles, hajdinakása) durvára őrölik. Az Alföldön a kölest főzték kásának, sós vízben. Amikor a víz lefőtt róla, kiborították, zsírral, tejjel fogyasztották. Az erdélyi puliszka finomra darált kukoricalisztből készült, egy csomóban fő meg. Elkészülte után deszkalapra fordítják, felszeletelik és tejjel fogyasztják. A húsos kásák ünnepi ételek voltak, a kását húslében főzték sóval, borssal, paprikával. Amikor kész, akkor kerül bele a hús, tetejére hagymás zsírt öntenek. |
cibere | Cibereleves. A magyar falusi konyha ősi étele. Búzakorpát, leforrázva, befűszerezve 3-4 napig kenyér belével megsavanyítottak, majd kásafélével (l. ott) (dara, hajdina, köles) főzik. A módosabbak tojássárgáját is adtak hozzá és tejfellel behabarták. |
Közönséges kakaslábfű | Vízi kakaslábfű, Kaszirva, Muharköles, Órafű (Echinochloa crus-galli, Panicum crus-galli) (növény) |
Bíborkék gyöngyköles | Buglossoides purpurocaerulea, Lithospermum purpurocaeruleum, Lithospermum purpureo-coeruleum (növény) |
Erdei gyöngyköles | Csigavérszinű fű, Kék-kőmagvú fű, Változó kőmag, Biborkék gyöngyköles (Lithospermum purpureo-coeruleum) (növény) |
Kőmagvú gyöngyköles | Lithospermum officinale (növény) |
Mezei gyöngyköles | Lithospermum arvense (növény) |