| Szó | Jelentés |
| juhász | Vö. juhászbojtár (ld. ott) |
| Skót juhász | Ld. Hosszú szőrű skót juhászkutya. |
| bács | Számadó juhász, juhász gazda (erdélyi szó) |
| magister ovium latin | számadó juhász |
| juhászbojtár | A pásztortársadalomban nem álltak az első helyen. Pedig közülük kerültek kis a leggazdagabb pásztorok. Maga is tarthatott juhot, de az ellések és a gyapjú után is megillette járandóság. A juhász szamáron járt, kampós juhászbotja volt, öltözéke is választékosnak mondható. Segítője a juhászkutya, a terelő puli. A nagyobb nyájakért a számadójuhász felel, őt a bojtárok segítik. A juhászok dolga a legeltetés, az elletés, az anyajuhok fejése, .a juhtej feldolgozása, a juhnyírás előkészítése. "Tüzesen süt le a nyári nap sugára Az ég tetejéről a juhászbojtárra (Arany János: Toldi". |
| juhászkutya | Fajta- illetve hasznosítás szerinti megnevezése az ebeknek. Fajta szerint többféle juhászkutyát ismerünk: skót juhász (pl. Lassie), kaukázusi juhász (pl. Karin), német juhász (pl. Rex, a "felügyelő"). Hasznosítás szerint juhászatokban juhnyáj és elkóborolt egyedek terelésére betanított kutyákat használnak. Kr. u. 1. sz.-ban Columella javaslatára a farkastól eéltérő színű, fekete szőrű állatot javasolt juhászkutyának. Magyarországon juhászkutyaként nagyon jól bevált a puli (állat) |
| megjuhászkodik | V.ö. juházik (ld. ott) |
| megjuhászodik | Megenyhül, csillapodik, megszelídül, kezessé lesz. "Lánya szelíd szavaira megjuhászodott és az asztalhoz telepedett". "Azt hittük, darabokra tép minket a dög, de Ferónak egy halk füttyére megjuhászodott, és farkcsóválva sompolygott elénk". - Van "megjuházik, juházik, joházik"alakja is. "Nem rí oly erősen, egy kicsit juházott" (Arany: Toldi). A "juházik"alak sejteti, hogy a szónak nincs köze a "juhászhoz". Az elavult "jonh, joh"származéka, amely ige rég "belső részt és szívet"is jelentett. Az "Ómagyar Mária-siralom"-ban (XIII. sz.) többször is előfordul: "én junhum buol fárad: én jumhum bel bua (= szívem bútól fárad, szívem belső búja). Aki tehát "megjuházott", az "megszívesedett, szívessé, szelíddé lett". A népnyelvben és a régebbi irodalmi nyelvben találjuk, közbeszédben ritka. |
| Berger (férfi keresztnév) (francia) | Jelentése: pásztor, juhász. |
| major | Számadó juhász (erdélyi szó) |
| pakulár | Fejőlegény a juhász mellett (erdélyi szó) |
| mastruca, ae f latin | juhászbunda |
| bekapta, mint Gergő juhász a kanalát! | Sebesen elvégezte az ebédet, vacsorát. |
| bacsó (szlovák) | Számadó juhász öregjuhász, juhászgazda, öregember. Egyes vidékeken bacsa, bács alakban is él. Az öregember jelentést bizonyára a bácsi, bátyó alakokkal való keveredés magyarázza. |
| juházik, joházik | Ld. megjuhászodik. |
| monyator | Juhászbojtár (erdélyi szó) |
| Svéd juhászkutya | A vikingek ősi kutyájának tartják (västgötaspets).Fő feladata a nyájőrzés, de jól bevált házőrzőnek, kedvencnek is. (Swedish Wallhund) (állat) |
| német juhászkutya | Állat. |
| eszterungahajtó, isztiringahajtó, uszturungahajtó | Juhhajtó, juhászbojtár (erdélyi szó) |
| huncut (német Hundsfott = gazember) | Csalafinta, csintalan, furfangos észjárású. "Hanem oszt most már huncut ám, aki a kanalát meg nem eszi, mint én az enyémet! (Gergő juhász kanala)" |
| bacsó | Számadó juhász, öregjuhász, juhászgazda bacsó volt, ötven birkával kezdta gazdaságot (jókai) ritkábban: öregember szlovák közvetítésű, román eredetű tájnyelvi szó; egyes vidékeken bacsa, bács alakban is él az "öregember"jelentést minden bizonnyal a bácsi, bátyó alakokkal való keveredés magyarázza. |
| rektor (latin = "irányító, igazgató") | Református kollégium igazgatója. "Ki volt Csokonai idejében a Debreceni Kollégium rektora? Nem tudom, csak azt tudom, hogy kicsapta Csokonait (Juhász Gy.) |
| Collie | Ld. Hosszú szőrű skót juhászkutya. |
| húmik | Alszik. "Aludni való az ilyen, mint ahogy ezek a juhászok is "húmnak"a szűr alatt" (Tömörkény). A "húny"ige nyelvjárási alakja; van "kúm(ik)változata is. |
| ihász | Egyes vidékeken a juhászt, pásztort nevezték így. Megjelent családi nevekben is. "… az ő vezérlete [Rózsa Sándor] alatt raboltak az ihászok. (Ágh István: Kidöntött fáink suttogása)" |
| toportyán | A farkas régi neve. Néhol a félelmetes medvét is így nevezték "…És mint a toportyán, ha juhász kergette, Magát egy kiszáradt nagy nádasba vette … (Arany János: Toldi)". |
| toportyán | A régi magyar nyelvben, különösen "toportyánféreg"összetételben, hol medvére, hol farkasra mondták. Arany az utóbbi értelemben használja "Toldi"-ban: "És mint a toportyán, ha juhász kergette, magát egy kiszáradt nagy nádasba vette". |
| gamó | Maga kampósbot. "Eejnye hát, mér vágta hozzám ezt a juhászgamót, Weisz bácsi?" (Tömörkény) |
| igric (szláv = "játékos, muzsikus") | Középkori énekmondó, aki többnyire a köznép körében, vásárokon, városok terein mulattatta közönségét saját kíséretű énekével, tréfákkal, bohóckodással. "Valami igric volt az ősöm a nagy keleti pusztaságon, valami kóbor, szabad igric" (Juhász Gy: Valami igric volt az ősöm) |
| affér (francia) | Régebben: lovagias ügy, azaz párbaj. "Ön minket lovagias eljárásával teljesen lekötelezett. Annak a fatális afférnak azonban folytatása is van" (Jókai). A nyilvánosság előtt zajló heves összecsapás, sajtóvita: a duk-duk affér Ady és Juhász Gyula vitája. |
| sajtár | Fejőedény, kisebb dézsa, folyadékmerítő vagy -tartó (többnyire fa-)edény tájnyelvekben van sejtár, zsejtár, zsétár, zsótár, sitár alakja is egyenként eresztgetik a juhokat egy kis ajtón át, melynél a juhász ül a zsétárral, s megfeji (Mikszáth) német kölcsönszó; nincs köze a sajthoz. "Fejősajtár". |
| kapat | Rászoktat, ránevel, rákapat. "Édes jó barátaim, akiket jobbadán én kapattam egykor fegyvert fogni csatán" (Arany: Toldi estéje). Ugyancsak Aranynál, a "Toldi"-ban találjuk egy másik jelentését: "Mint a juhász-bojtár, amikor kapatja, a komondor kölyköt végig simogatja"- azaz játékosan ingerli, hogy a kezéhez kapjon a fogával. |
| kampósbot | A pásztor kéziszerszámai közül az egyik legfontosabb a bot. A pásztorok maguk készítik tölgy-, som-, szilva- vagy körtefából. A bottal nemcsak tereltek, de jó dobófegyver volt a farkasokkal szemben. Ha pásztor a lába közé fogta, rá is ülhetett, ha a földbe ütött botra ráterítette szűrét, még árnyékot is kapott. A juhászok a bot végére kampót faragtak, de a Tiszántúlon rézből öntötték. Ez a kampósbot díszes, a népi művészet remeke volt. |
| karikás ostor | Rövid nyelű és a juhászok kivételével valamennyi pásztor elmaradhatatlan szerszáma. A szíjat vékony szalagokra hasítják, majd kenderkötél köré 6 - 8 - 12 ágra fonják és megnedvesítve szép kerekre elegyengetik. Végére egy vastagabb szíj kerül, melyre lószőrből fonott csapót kötnek. A terelést nemcsak a jószág megsuhintásával végzik, hanem a puskáéhoz hasonló hatalmas durrogatással, ami a nyájnak a terelés irányát jelzi. |
| nőszik | Korábbi jelentése ez volt: "nősül, házasodik". "Vége már a nőszésnek, kinek nem jutott házaspár: úton-útfélen elég jár" (Csokonai: A fársáng búcsúzó szavai). Később annyit tett: "párzik, nővel közösül". Enyhítő megnevezésként (eufémizmus) "Lopva nőszött benn egérke s fölnevelte kölykeit" (Vörösmarty: Csongor és Tünde). "Csak enni, nőszni és álmodni néha, de óvakodva, mert itt élni kell" (Juhász Gyula: Gulácsy Lajosnak). Elavult szó. |
| durák (szlovák = "bolond") | Magyar kártyával játszható régi kártyajáték. "Három bojtár kergeti a durákat - a négy juhászcsacsi meg a hátuk mögött nézi, mintha ők is értenének a játékhoz" (Tömörkény). Bolond néven "tisztelik meg"ugyanis a játék vesztesét. |
| vőfély | Násznagy, az ünnepélyes lakodalmat megszervező férfi, afféle falusi ceremóniamester, aki a lányos háztól "kikéri"és a vőlegény házához kíséri a mennyasszonyt. A lagziban pedig hagyományos vagy alkalmi rigmusokkal, tréfákkal szórakoztatja mulatókat. "Brummog a bőgő, elhervadt a hold, fenékig issza vőfény a bort (Juhász Gy: Tépar lagzi). Eredetileg vőfél, azaz a vőlegény felese, társa (ahogy a fél társat jelent a házasfél, ügyfél, ellenfél, szavakban). Számos népnyelvi alakváltozata van: "vőfir, vőfér, vőfény, bőfér, stb". |
| nemzedék | Az egy korban élő és nagyjából azonos időben született emberek összessége. "A mi nemzedékünk már csak hírből ismeri a háborút". A hasonló korúak, ha művészet, tudomány vagy politika egy-egy területén közösen lépnek föl (közös eszmékkel és törekvésekkel), szorosabb értelemben alkotnak nemzedéket. A Nyugat első költőnemzedékéhez pl. Adyt, Babitsot, Juhász Gyulát, Kosztolányit, Tóth Árpádot számítjuk". "A szülők és gyermekeik között nem ritka nemzedéki ellentét: az idők, a viszonyok és az életforma változásai folytán felfogásuk eltávolodik, nehezen értik meg egymást", "A nemzedékváltás ideje". |