| Gally | Ramus (latin) (növény anatómia) |
| faapríték | Olyan faipari és erdészeti melléktermék (gally, ág, gyaluforgács), melyet aprítás után fűtőanyagként hasznosítanak. |
| sövény | A szó többféle jelentése azt mutatja, hogy szerepe az építkezésben és más területeken nagyon fontos volt. Máig meglévő épületeknél láthatjuk a paticsfalat, melynek alapját a sövény képezi. Egymás mellett sűrűn levert karók között fonták gallyból, vesszőből a kerítésszerű falat, a két ilyen fonás közötti helyet pelyvás (l. ott) sárral töltötték ki. Amikor megszáradt, kívül belül betapasztották sárral. Főleg vizes területen volt praktikus, mert ha az áradás kimosta is a földet, a sövényfal megmaradt, és újra lehetett tölteni. A sövény ugyanakkor lehet vesszőből, gallyból font kerítés. |
| verőce (szlovák = "ajtócska") | Lécajtó, derékmagasságú kis ajtó falusi konyha vagy pitvar (baromfiudvar) nyílásában, a háziszárnyasok kirekesztésére. "A kisajtó a kalantyus kapu, a csak fakilincs-záratú verőcék, gally- és léc-cserények" (Illyés: Az orsók ürügyén). Népnyelvi szó. |
| lésza (szláv) | Gyékényszerű nád- vagy vesszőfonadék; vesszőből vagy gallyból font sövénykerítés. Arany soraiban az első jelentés szerepel: "Elébb jártak Rozgonyi szolgái, urokat zöld lészán a hajóba vitték, s otthon a nagy tornác földjére letették" (Toldi szerelme). Nyelvjárási szó. |