| Szó | Jelentés |
| sarang | Farakás. V.ö. métgerfa (ld. ott) |
| baksa | Boksa: szénégető farakás (erdélyi szó) |
| millér | A boksánál kisebb farakás, benne szenet égetnek (erdélyi szó) |
| admotio digitorum latin | Ujjrakás, fogás hangszeren |
| kászta | Szárítandó deszkarakás (székely szó) |
| adás | Az elegyrakásból az olvasztóba egyszerre beadott anyagmennyiség (kohászat) |
| pliszé (francia) | Levasalt, éles, sűrű berakás, hajtás, redő. |
| boksa | Faszén vagy mész égetésére előkészített, légmentesen, földdel takart fa- vagy mészkőrakás. |
| pergelődik | Saródon így mondják, ha a ponty íváskor, azaz rakáson (értsd ikrarakáson) forog. |
| applikáció (latin = "csatlakozás, hajlandóság, ragaszkodás" | Rátét-minta, rakott varrás, ráillesztés, hozzáigazítás, felrakás, rátét, rátétes díszítés (kézimunka) |
| applikálás (latin = "csatlakozás, hajlandóság, ragaszkodás" | Rátét-minta, rakott varrás, ráillesztés, hozzáigazítás, felrakás, rátét, rátétes díszítés (kézimunka) |
| intarzia (olasz) | Faberakás: bútor, fafelület díszítése más színű fa-, fém-, gyöngyház-, elefántcsont darabok beillesztésével. |
| kösöntyű | Nyaklánc, karkötő, melltű vagy csat formájú női ékszer., ékkő- vagy zománcberakással. "Násfák, kösöntyűk és láncok, amelyeket kétszáz év előtt viseltek a dámák" (Krúdy). Elavult szó. |
| boglya | Kupolaforma, embermagasságú szénarakás. "Boglyák hűvösében tíz-tizenkét szolga hortyog, mintha legjobb rendin menne dolga" (Arany: Toldi). A boglyakemence hasonló alakjáról kapta nevét. Hibás írásmód: "bogja". |
| petrence (szláv) | Kisebb szénarakás, ami két rúdon (petrencés rúd) két ember által elhordható. Egyes vidékeken egy villára való szénát jelentett. "Nem is teremtőztem béresnek, villásnak, hogy petrencét hordjak akárki fiának" (Arany: Toldi) |
| petrence (szláv) | Kisebb szénarakás, ami két rúdon (petrencés rúd) két ember által elhordható. Egyes vidékeken egy villára való szénát jelentett. "Nem is teremtőztem béresnek, villásnak, hogy petrencét hordjak akárki fiának" (Arany János: Toldi) |
| boglár (német) | Eredetileg a kerek pajzs díszes, fémveretes "köldökét"jelentette. Ékkövekkel, gyönggyel és zománcberakással díszített aranygomb, -csat vagy ékszer díszruhán, övön vagy süvegen. "Csillogott a gyertya ezernyi tükörben, gyémántos boglárban, arany főkötőben" (Arany: Toldi szerelme) |
| ösztön (szláv) | Ma: (főleg állatnál) vele született és meghatározott cselekvésre, viselkedésre kényszerítő belső hajtóerő: életösztön, fajfenntartási ösztön, madaraknál fészekrakási, költözési ösztön, stb. Régi jelentésében: állat nógatására való hegyes végű bot (hasonló az ösztökéhez). Képes értelemben: bizonyos cselekvésre késztető, előrehajtó erő. "Azért ébreszte fel újra, s új ösztönt e szép pályafutásra adott" (Révai: Orosz Zsigmond halálakor). Innen az ösztönző ige: késztet, hajt, biztat; az ösztöndíj nem ösztöneinket díjazza, ahogy egyesek - talán csak tréfából - magyarázzák, hanem nagyobb erőfeszítésekre ösztönző díj, anyagi támogatás. |