| Dunántúli berkenye | Sorbus pannonica (növény) |
| Dunántúli sás | Carex fritschii (növény) |
| hecsedli | Csipkebogyó, csipkelekvár dunántúli tájszava. |
| klázli (német) | Üvegpohár. "Vagy úgy! az urak nem isznak a kulacsból, hanem a klázliból!" (Mikszáth). Dunántúli tájszó. |
| nyugati (dunántúli) nyelvjárás (magyar) | Megkülönbözteti a nyílt e hangot és a zárt ë-t, de nem a zárt, hanem a nyílt változat tér el a köznyelvi kiejtéstől: a nyílt e-t a röviden ejtett á-hoz közelítik. Pl.: ámber (ember), álmegy (elmegy), megettá (megette) |
| hébér (német = "emelő") | Hévér, lopó, borszívó. "Egy kis bort szívott a hordóból a hébérrel, úgy töltött a poharakba". Dunántúli tájnyelvi szó. |
| földrajzi vikarizmus | A különböző földrajzi tájakon, egymással rokon fajok foglalják el ugyanazt az ökológiai fülkét (helyettesítik egymást). Magyarországon jó példája ennek a hunyor (Helleborus sp.) három faja: a pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) az Északi-középhegység, a kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum) a Dunántúli-középhegységben, a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Dunántúl nyugati felén él, az illatos hunyort (Helleborus odorus) a Dél-Dunántúl keleti részén találjuk. |
| bojnyik (szláv) | Zsivány, útonálló; ismeretes bujnyik, bunyik alakban is. "Hány jó ész lett vaddá, hogy nem mívelték? Hány polgár búnyikká, hogy jóba nem nevelték!" (Csokonai: Jövendölés az első oskoláról a Somogyban). Dunántúli tájszó. |
| hany | Mocsár, láp, ingoványos terület. Nyugat-dunántúli tájszó, belőle származik a Fertő-tó vidéki Hanság és a XVIII. sz. -ban a lápon talált gyermek, Hany Istók neve is. |
| karakter (görög) | Jellem. "Hibátlan karakter volt, a tisztesség mintaképe". Jelleg, egyéniség. "Kezdék Kazinczynak ragyogó oldalait ismerni; kezdtek magoknak saját írói karaktert alkotni" (Kölcsey). Jellegzetesség, jellemző vonások összessége. "A dél-dunántúli táj karaktere élesen elüt az alföldiétől". Irodalmi (főleg drámai) mű alakja. |
| csöbör (szláv) | Egyfülű, vödör alakú edény. Mondják csebernek is. A szlovák nyelvben "vedrő, a szerb és horvát nyelvekben "kanta", az ukrán nyelvben "vidrő. Jelzője annak az edénynek, amennyi belefér: "Egy csöbör bor". Űrmérték is: a pozsonyi csöbör 13,4 liter, az erdélyi és dunántúli csöbör kb. 42 liter. |
| egyke | Egyetlen gyermek, testvér nélküli gyermek. "Egykének nőttem fel". Az egykék néha nehezebben illeszkednek a közösségbe. Az egyke, egykerendszer, egykézés a földínség okozta dél-dunántúli népszokás volt a század első felében: családonként csak egy gyermeket hoztak világra, hogy a kis földvagyon ne aprózódjék fel több örökös között. Az egyke a népszaporulat hanyatlásához vezetett. Legkiválóbb népi íróink (Móricz, Kodolányi) emelték fel szavukat ellene, és persze társadalmi kiváltó oka ellen. "Ezernyi fajta népbetegség, szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség, elmebaj, egyke és sivár bűn, öngyilkosság" (József A.: Hazám) |
| vitla | Kötővessző. A szőlőkötözés anyaga a kötővessző. Leggyakrabban veres fűzfavessző(Erdély), kötőfű, kötősás (É-Mo.) vagy megnedvesített szalmafonat (Ny-Dunántúl), de általános volt a hársfaháncs, kukoricacsuhé (csuhé, hunya, pást, sust), továbbá a gyékény és kenderfonál felhasználása is. |
| longobárd (latin 'longus barbatus' = 'hosszú szakállú' | Népvándorlás kori germán törzs. Az i.u. III. századtól az Odera mentén voltak, Morvaországon át érkeztek Magyarország területére és főleg a Dunántúlon telepedtek le. Később Olaszország területére kerültek, de ott hatalmukat nem tudták kiterjeszteni a pápák és a frankok ellenállása miatt. Emléküket a mai Lombardia elnevezés őrzi. |
| sváb (német) | A Baden-Württenberg tartomány területén élő németek elnevezése. Innen települtek sokan Magyarországra a török hódoltság után. III. Károly, Mária Terézia és II. József telepítették nagyobb tömegben őket ide. Mintegy 400 olyan településen éltek, ahol nyelvüket is beszélték. Főleg a Dunántúlra, Buda és Pest környékére, a Bakonyba, Tolna és Baranya megye területére, Szatmárba és a Bácskába érkeztek. Leszármazottaik ma is jelentős kisebbséget alkotnak Magyarországon. |