| Szó | Jelentés |
| vena / venae intercapitulares | A kéz dorsalis és palmaris, vagy a láb dorsalis és plantaris vénáit összekötő erek. |
| notochord | Ld. chorda dorsalis. |
| epimer | A myotom dorsalis része (Ld. myotom) |
| pseudotabes (görög) | A tabes dorsalis tüneteivel járó kórkép. |
| taboparalysis0 (latin-görög) | Tabes dorsalis szövődése paralysis progressivával. |
| dorsalis 2 latin | dorzális, hátulsó, a hát irányában levő, hát…, háti, háthoz tartozó (anatómia) |
| flexura dorsalis | Az embryonalis életben a középső dorsalis régióban található. |
| tabes dorsalis | Hátgerincsorvadás. tabeses neurosyphilis. |
| sörény | Balatonfüreden a hal hátúszószárnyát (pinna dorsalis) nevezték így. |
| taboparalysis, is f Gr latin | Tabes dorsalis szövődése paralysis progressivával (orvosi) |
| Bechterew-féle mag | Nucleus vestibularis dorsalis: az egyensúlyi ideg dorzális magva (anatómia) |
| filiformis papilla | Számos megnyúlt hengeres elszarusodott nyúlvány a nyelv dorsalis felszínén. |
| halsörény | Szegeden a fésűshalak vagy tüskeparáshalak, sügérfélék (Percoidei) hátsörényúszója (pinna dorsalis) |
| Acrel ganglion | A csuklóízület dorsalis felszínén a nervus interosseus posterioron levő pseudoganglion (anatómia) |
| diencephalon, pl. diencephala | A prosencephalon része, amely az epithalamusból, a thalamus dorsalis részéből, a subthalamusból és a hypothalamusból áll. |
| vena / venae profundae clitoridis | A clitoris dorsalis oldaláról a plexus venosus vesicalishoz futó vena / venae. |
| fascia antebrachii dorsalis latin | dorzális alkarpólya (anatómia) |
| nervus dorsalis clitoridis | A nervus pudendus mély végága, mely elsősorban a glans clitoridist látja el, miután a diaphragma urogenitalén áthaladva végigfut a corpus clitoridis dorsalis felszínén. |
| nervus dorsalis penis | A nervus pudendus mély végága, mely ágakat adva áthalad a diaphragma urogenitalén, majd végigfut a penis dorsalis felszínén, beidegezve a penis bőrét, a preputiumot, a corpus cavernosusokat és a glanst. |
| nervus dorsalis scapulae | Rostjai az ötödik, hatodik, hetedik cervicalis ideg ramus ventralisaiból erednek, lefelé haladva ellátja a musculus levator scapulaet, a musculus rhomboideus majort és minort. |
| nervus digitales dorsales pedis | A lábujjak proximalis és középső perceinek dorsalis felszínén lévő bőrt ellátó idegek. |
| taboparesis | Taboparalysis. Olyan állapot, melyben a tabes dorsalis és a bénulás általános tünetei együtt mutathatók ki. |
| vena / venae dorsalis profunda clitoridis | A plexus venosus vesicalis mellékága; a clitoris dorsalis részén lévő fasciához fut. |
| metasyphilis (görög) | Syphilisben kialakuló tabes dorsalis és progressiv paralysis régebben használatos együttes elnevezése (orvosi) |
| vena / venae dorsalis profunda penis | A penis dorsalis részén, mélyen a fascianál haladó véna; a plexus venosus prostaticus mellékága. |
| Clarke-oszlop | Sejtcsoport a hátsó szarv tövénél, a gerincvelőben (nucleus dorsalis medullae spinalis, Stilling-oszlop) (anatómia) |
| epispadiasis | Olyan malformatio, melyben az urethra nyitva marad a penis dorsalis felszínén; gyakran együttjár a húgyhólyag exstrophiajával. |
| aponeurosis dorsalis digitorum (görög) | Az ujjak kézháti bőnyéje (anatómia) |
| commissura dorsalis et ventralis latin | Tető- és fenéklemez eresztéke (anatómia) |
| musculus obliquus bulbi dorsalis latin | Szemgolyó felső ferde izma (anatómia) |
| musculus rectus bulbi dorsalis latin | Szemgolyó felső egyenes izma (anatómia) |
| nucleus dorsalis nervi vagi | A negyedik agykamra alapján a bolygóidegi háromszögben (ala cinerea) elhelyezkedő visceromotoros mag. Belőle erednek A nervus vagus parasympathicus rostjai a szívizom, valamint a légző- és béltraktus simaizomzatának és mirigyeinek beidegzésére. |
| vena / venae scapularis dorsalis | Az arteria scapularis descendens követő vena / venaeja; a vena / venae subclavia vagy a vena / venae jugularis externa mellékága. |
| nucleus cochleares | A fossa rhomboidea recessus lateralisának alapján a pedunculus cerebellaris inferior dorsalis és lateralis felszínén elhelyezkedőnervus cochlearis dorsalis ésnervus cochlearis ventralis. A nervus vestibulocochlearis cochlearis részének rostjai ide érkeznek és ezek a lemniscus lateralis vagy a központi hallópálya fő forrásai (NA anatómia) |
| conicalis papilla, | Számos kiemelkedés a nyelv dorsalis részén, melyek elszórva a filiformis papillák között helyezkednek el. Hasonlítanak a filiformis papillákhoz, de rövidebbek azoknál. |
| fasciculus, mamillothalamicus | Vaskos, tömör idegrostköteg, amely mindkét oldalon dorsalis irányba fut a corpus mamillaretól és a thalamus elülső magjában végződik. |
| mamillaris nyúlvány | Tizenkettedik háti és az ágyéki csigolyák felső ízületi nyúlvány dorsalis részén található kinövés (processus mamillaris, metapophysis) (anatómia) |
| nervus digitales dorsales | A nervus radialis és A nervus ulnaris végső ágai a kézfejen, melyek az ujjak proximalis és középső perceinek dorsalis részén lévő bőrt látják el. |
| neuromer | A fejlődő velőcső falának kiemelkedései, különösen a rhombencephaloné / rhombomereké; a fejlődő gerincvelő ama szegmentuma, amelyhez a dorsalis és ventralis gyökerek kapcsolódnak. |
| vena / venae dorsales superficiales penis | A penis dorsalis oldalán, a fascia penis felett elhelyezkedő vena / venaepár, mindkét oldalon a vena / venae pudenda externa mellékágai. |
| fungiformis papilla, | Számos kis gomba alakú kiemelkedés a nyelv dorsalis felszínén, melyeknek teteje szélesebb, mint az alapja. Számos papilla epitheliumában ízlelőbimbók helyezkednek el. |
| sulcus medianus dorsalis et ventralis latin | Tető-és fenéklemez középső barázdája (anatómia) |
| vena digitalis dorsalis propria manus | Kéz saját hátulsó ujj-vénája. |
| funiculus posterior | A gerincvelő hátsó fehér kötege, egy nagy ékalakú rostköteg, amely a hátsó szürke köteg és a septum posterior medianum között húzódik és főként a dorsalis gyökök rostjai akotják. |
| rhombencephalicus tegmentum, pl. tegmenta | A hídnak a mesencephalonban folytatódó része. Állománya reticularis elrendezésű, tractusokból és az agyidegek nucleusaból áll, a híd hátsó részét alkotja (pars dorsalis pontis) |
| vena / venae cephalica | A kéz dorsalis vena / venae hálózatának radialis szélén ered, felfelé halad a könyök előtt és a kar lateralis oldalán; a vena / venae axillaris felső részébe ürül. |
| nervus spinales | A gerincvelőből eredő idegek; 31 pár létezik, mindegyik két gyökérrel kapcsolódik a gerincvelőhöz: anterior és posterior vagy ventralis és dorsalis; ez utóbbin egy körülírt megvastagodás, a ganglion spinale különíthető el; a két gyökér a foramen intervertebralisban egyesül, majd a kevertnervus spinalis csaknem amanal egy ventralis és dorsalis elsődleges ramusra válik szét, az előbbiek a törzs anterolateralis részét és a végtagokat, az utóbbiak a valódi hátizmokat és a hátat borító bőrt látják el. |
| vena / venae profunda penis | A penis dorsalis oldalán lévő mély fascia közelében helyezkedik el. A plexus venosus prostaticushoz csatlakozik, miután átlép a ligamentum pubis arcuatum és a ligamentum perinei transversum közötti résen. |
| vena / venae cerebri superiores | A féltekék corticalis részének dorsalis konvexitását ellátó számos (8-10) vena / venae, melyek a sinus sagittalis superiorba ürülnek, a subduralis térben rostralisan kanyarodva, hogy előremutató hegyesszögben lépjenek be a sinusba. |
| lamina, pl. laminae of vertebral arch | Csigolyaív lemeze a csigolyaív posterior ellapult része a csigolyanyúlványok és a középvonal között, mely a gerinccsatorna dorsalis falát alkotja; a processus spinosus a jobb és a bal lamina találkozásánál ered. l. arcus vertebrae., neuraphophysis (anatómia) |
| mamillotegmentalis fasciculus | Kicsiny idegrost köteg, ami hátrafelé hagyja el a mamillaris testeket, rövid szakaszon együtt halad a tractus mamillothalamicus rostjaival, majd az agytörzs felé fordul lefelé, és a mesencephalon dorsalis és ventralis tegmentalis magjaiban végződik (fasciculus mamillotegmentalis) (anatómia) |
| vena / venae pudendae externales | Megfelelnek a hasonló nevű artériáknak; a vena / venae saphena magnaba vagy közvetlenül a vena / venae femoralisba ürülnek; hozzájuk csatlakozik a vena / venae dorsalis superficialis penis (vagy clitoridis), és a vena / venae scrotales (vagy labiales) anteriores. |
| vena / venae basilica | A kéz dorsalis vena / venaes hálózatának ulnaris oldalából ered; az alkar medialis oldalán átfordul, a vena / venae cubitalis mediana révén kommunikál a vena / venae cephalicaval, és a kar medialis oldalán halad felfelé, hogy a vena / venae axillarishoz csatlakozzon. |
| tegmentalis decussatio | A bal és a jobb tectospinalis és tectobulbaris tractusok dorsalis tegmentalis decussatioja (fountain- vagy Meynert decussatio, d. fontinalis). 2 A bal és a jobb rubrospinalis és rubrobulbaris tractusok ventralis tegmentalis decussatioja (rubrospinalis- vagy Forel kereszteződés); mindkettő a mesencephalonban történik. decussationes tegmenti (anatómia) |
| nervus suralis | A nervus tibialisnervus cutaneus surae medialis nevű ága és A nervus peroneus communis peronealis kommunikáló ágának egyesülésével jön létre, rendszerint a lábikra középső részén, bár ez elég változó; innentől a vena saphena parvat kísérve fut, megkerüli a külbokát és a lábhátra mintnervus cutaneus dorsalis lateralis fut ki. |
| nucleus fasciculi cuneati | A nagyobb Burdach mag; a gerincvelő hátsó oszlopának három magja közül az egyik; az obex szintjében illetve az alatt, a medulla oblongata dorsalis felszínéhez közel helyezkedik el, hátsógyökér rostokat kap az azonos oldali kéz és kar érző beidegzésének megfelelően; medialis társával, A nervus fasciculi gracilissel együtt a lemniscus medialis fő forrása. |
| vena / venae antebrachii mediana | A hüvelykujj dorsalis részének alapjánál kezdődik, a radialis oldal körül kanyarodik, felfelé halad az alkar közepén, és közvetlenül a könyökhajlat alatt vena / venae cephalica mediana-ra, valamint vena / venae basilica mediana-ra válik szét; néha alacsonyabban oszlik, egyik ága a vena / venae basilica-ba ömlik, a másik a vena / venae mediana cubitibe. |
| nervus abducens | A hatodik agyideg; kis, motoros ideg, mely a szem musculus rectus lateralisat látja el; a híd tegmentumának dorsalis részén, a fossa rhomboidea felszíne alatt közvetlenül ered, az agyból a medulla oblongata és a híd hátsó határa közötti fissuranál lép ki; a clivus duraját átfúrva áthalad a sinus cavernosuson, az orbitaba a fissura orbitalis superioron lép be (anatómia) |
| nervus pudendus | A második, harmadik, negyedik keresztcsonti gerincvelői idegek elsődleges ramus ventralisaiból alakul ki; a medencéből a foramen ischiadicum majoron lép ki, hátulról megkerüli a ligamentum sacrospinalét és az arteria pudenda interna kíséretében a foramen ischiadicum minuson át kilép a gátra; leadja a nn. rectales inferiorest, végigfut a canalis pudendalison a fossa ischiorectalis oldalfalában ésnervus dorsalis penisként vagy clitoridisként végződik. |
| tabeses neurosyphilis | A nervus típusa, melyben a gerincvelő - különösen a lumbosacralis terület - hátsó gyökerei a fertőzés legfőbb helyei, ez ataxiát, hypotoniát, impotentiát, székrekedést, hypotoniás húgyhólyagot, areflexiát és Romberg pozitivitást eredményez; egyéb tünetei lehetnek a lancináló fájdalmak (leggyakrabban a lábakban), a zsigeri krízisek, az Argyll-Robertson pupillák, a látóidegsorvadás és a Charcot-ízületek; a legtöbb betegben kóros a liquor cerebrospinalis. tabes dorsalis. |
| nervus suboccipitalis | Tarkó alatti ideg: az első nyaki ideg dorsalis ága, mely a trigonum suboccipitalen áthaladva ágakat ad a musculus rectus capitis posterior majorhoz és minorhoz, az obliquus capitis superiorhoz és inferiorhoz, a rectus capitis lateralishoz és a semispinalis capitishez; általában úgy tartják, hogy az első nyaki gerincvelői ideg csak motoros rostokkal rendelkezik, de A nervus suboccipitalis egy kommunikáló ágon keresztül proprioceptív érző rostokat kap a második nyaki gerincvelői idegből. |
| superior cerebellaris pedunculus | Vastag idegszálköteg, rostjai a dentatus és az interpositus magokból származnak, a cerebellumból rostralis irányba lépnek ki és a IV. agykamra fala mentén haladnak végig. A köteg alábukik az agytörzs dorsalis felszínéről a középagyi tegmentumba, ahol összes rostja kereszteződik és a superior cerebellar p. tömeges decussatióját alkotja. A köteg egy része az ellenoldali nucleus ruberben végződik, a nagyobb része rostralisan folytatódik a thalamus ventralis középső, ventralis posterolaterális és centrális laterális magjaihoz. |
| raphe magok | A tegmentum- mesencephali, pontis és medullae oblongatae középső síkjában, valamint a mentén elhelyezkedő változatos, páratlan idegsejtcsoportok gyűjtő elnevezése; A nervus centralis tegmenti superior, A nervus raphes dorsalis, A nervus raphes pontis, A nervus raphes pallidus, valamint A nervus raphes obscurus; ezen magok neuronjait az indolamin átvivőanyag, a szerotonin tartalmuk jellemezi; szerotonint szállító axonjaik rostralisan kilépve a hypothalamushoz, a septumhoz, a hippocampushoz, valamint a gyrus cingulihoz futnak és az agytörzsbe, a kisagyba, illetve a gerincvelőbe vetülnek. |
| nucleus paraventricularis | A hypothalamus elülső felének periventricularis mezőjében levő nagysejtű neuronok háromszögletű csoportja. Sejtjei megegyeznek A nervus supraopticus sejtjeivel; axonjainak kb. 20%-a részt vesz a tractus supraoptico-hypophysealis képzésében, működésében pedig a hypophysis hátsó lebenyével áll összeköttetésben; rostokat küldenek az agytörzsi magvaknak (dorsalis motoros mag,nervus tractus solitarii) és a gerincvelő intermediolateralis sejtoszlopának a háti, az ágyéki és a keresztcsonti szelvényekben; hasonló leszálló autonóm rostok erednek a lateralis és a hátsó hypothalamicus magvakból. |
| nucleus subthalamicus | Egy körülhatárolt, bikonvex lencse alakú mag, mely a subthalamus ventralis részén, a capsula interna peduncularis részének dorsalis felszínén, a substantia nigratól közvetlenül rostralisan helyezkedik el. A mag a globus pallidus lateralis részéről topografikus, az azonos oldali motoros kéregtől somatotop elrendezésben kap információkat; a thalamus centrum medianumából jövő afferensek kisebb kötege a mag rostralis részében végződik. A nervus subthalamicus a globus pallidus mindkét részére, a substantia nigra pars reticularisahoz, valamint egy kisebb úton az azonosoldalinervus pedunculopontishoz vetül. |
| nervus medianus | A plexus brachialis medialis és lateralis fasciculusaból alakul ki, medialis és lateralis gyökerének egyesülésével; ellátja az alkar elülső izomrekeszének izmait a musculus flexor carpi ulnaris, valamint a flexor digitorum profundus ulnaris felének kivételével; átmegy a canalis carpin és beidegzi a thenar izmait (kivéve az adductor pollicist és a flexor pollicis brevis mély fejét) egy visszaforduló ágon keresztül; érző rostokat a radialisan fekvő három és fél ujj bőrének distalis palmaris és dorsalis részéhez, valamint a környező tenyérrészhez visz. A nervus medianus leggyakrabban kompresszió útján sérül a "carpalis alagút szindrómában", mely a hüvelykujj szembefordításának képtelenségét (majom kéz), valamint a kéz radialis részének érzéketlenségét eredményezi. |
| inferior cerebellaris pedunculus | Nagy páros idegrostköteg, a nyúltvelő felső részének dorsolateralis felszínén alakul ki, a fossa rhomboida lateralis recessusa alá nyúlik és dorsalisan kanyarodik a cerebellumba a középső cerebelláris pedunculusoktól mediálisan. Egy nagyobb (laterális) kötegből, a corpus restiforméból, egy kis (mediális) kötegből és a juxtarestiformis testből áll. Ezt az összetett köteget alkotó rostok a spinális neuronokból és a medullához kapcsolódó magvakból származnak. Legnagyobb részét (corpus restiforme) az oliva inferiorból származó keresztezett rostok adják; ezenkívül alkotórészei a tractus spinocerebellaris dorsalis és a lateralis reticularis mag cerebelláris projectiói, valamint az accesorius nucleus cuneatus, a paramedián reticularis magvak és a perihypoglossus magvak. A vestibulocerebellaris rostok a p. cerebellaris inferior mediális részét alkotják, ezeknek a rostoknak az önálló elnevezése a juxtarestiformis test. |
| thalamus, pl. thalami | A szürkeállomány nagy, tojás alakú tömege, mely a diencephalon nagyobb, dorsalis részét alkotja. A capsula internatól és a nucleus caudatus testétől, valamint farkától medialisan helyezkedik el. Medialis felszíne a harmadik agykamra oldalsó falának hátsó részét alkotja. Hátsó felszíne tovább osztható lateralis háromszögre, mely az oldalsó agykamra testének (centrális rész) alapját képezi, és medialis háromszögre, melyet a velum interpositum fed be. Farokszerű caudalis része előre, a pedunculus cerebri posterolateralis része felé kanyarodik, és a lateralis corpus geniculatumban végződik. A thalamus, pl. thalami számos, anatómiailag és funkcionálisan eltérő sejtcsoportból vagy magból áll, melyeket általában a következőképpen osztályoznak: 1) Sensoros továbbító magok (nucleus ventralis posterior, corpus geniculatum lateralis és medialis), melyek mindegyike speciális közvetítő rendszerrel van ellátva, továbbá a kéregállomány elsődleges érzékelő területeivel állnak összeköttetésben. 2) "Másodlagos" továbbító magok (nucleus ventralis, intermedialis és nucleus ventralis anterior), melyek a globus pallidus medialis részéből, az ellenoldali mély cerebellaris magokból (cerebellothalamicus rostok), valamint a substantia nigra pars reticularisaból kapnak rostokat, és a motoros cortex különböző részeivel állanak összeköttetésben. 3) A limbikus rendszerrel kapcsolatban lévő nucleus: az összetett nucleus anterior a mamillothalamicus rendszeren keresztül kapja, és a gyrus fornicatusba továbbítja az ingert. 4) Összekötő nucleusok (nucleus medialis dorsalis, nucleus lateralis, beleértve a nagy pulvinar thalamit), melyek mindegyike az asszociáló cortex jelentős részével kapcsolódik. 5) A középvonalbeli és intralaminaris magvak vagy "nem-specifikus" magok (nucleus centromedialis, nucleus centralis lateralis, nucleus paracentralis, nucleus reuniens) |
| tractus spinothalamicus | A gerincvelő lateralis funiculusanak ventralis részében lévő, nagy, felszálló rostköteg, mely a hátsó szarv sejtjeiből ered, a gerinc valamennyi szintjén, és a köteg keletkezési helyén belül keresztezi a fehér állományt. A tractus spinothalamicus a gerincvelőtől az agytörzs felé halad, ventrolateralisan helyezkedik el, számos rostot közvetít a rhombencephalon és a mesencephalon formatio reticularisahoz, a mesencephalon centrális szürkeállományának lateralis részéhez, és a colliculus superior mély, valamint közti rétegeihez. A megmaradó rostok alkotják a valódi tractus spinothalamicust, mely belép a diencephalonba, és a thalamus nucleus ventralis posteriorjában (caudalis rész), továbbá intralaminaris magjaiban végződik. A tractus felszálló, a gerinc felé haladó ágának része a dorsalis felszín, a lateralis tractus spinothalamicus, mely a fájdalommal és a hőérzékeléssel összefüggő ingereket közvetíti, valamint egy inkább ventralis rész, az elülső tractus spinothalamicus, amely a tapintási érzéseket továbbítja (anatómia) |
| ventriculus tertius | Harmadik agykamra, keskeny, vertikális elhelyezkedésű, szabálytalan négy oldalú üreg a középső síkban, mely a lamina terminalistól az aqueductus mesencephalicus részéig terjed. Ez a kamra a rostrodorsalis sarkainál a jobb és bal foramen interventricularen keresztül mindkét oldalkamrával közlekedik. Keskeny tetejét a tela choroidea alkotja, mely mindkét oldalon a tenia thalamihoz kapcsolódik; lateralis falát a thalamus medialis felszíne, a sulcus hypothalamicus alatt pedig a hypothalamus adja, mely a kamra alját is alkotja. Oldalról nézve a harmadik agykamra számos szöglettel bír: alsó falában előről hátrafelé 1) a recessus opticus a lamina terminalis alapja és a chiasma opticum dorsalis része közötti hegyesszögben, 2) a recessus infundibuli, mely ventralisan az infundibulumba terjed, de a hypophysis nyélbe nem, 3) a recessus mamillaris vagy inframamillaris, melyet a corpus mamillarek kamrába való beboltosulása okoz. Dorsocaudalis sarkából nyúlik ki caudalisan a tobozmirigy nyelébe a recessus pinealis (anatómia) |