| Szó | Jelentés |
| hilaris latin | derűs, jókedvű |
| deres | Olyan pad volt valamikor, amelyre a botbüntetésre ítélteket fektették, hogy elfenekelhessék őket. Az elnevezést a deres lótól vették át. A deres olyan állatszín, melynél a fej és a végtagok egyszínű sötétek, a nyak és a törzs színe is ezzel azonos színű, de több-kevesebb fehér szőr vegyül közé. |
| derezik | Hull a dér (székely szó) |
| iovialitas, atis f latin | derű, nyájasság, jókedély |
| iovialiter latin | derűsen, kedélyesen, nyájasan |
| picnicus 3 latin | derűs, derűlátó, kiegyensúlyozott |
| serenitas, atis f latin | derű, nyugalom, béke |
| canities | Őszülés (Ld. canus, deres, szürke) |
| dévaj | Incselkedően pajkos, pajzán, nagyon derűs, vidám. |
| iovialis 2 latin | derűs, kedélyes, nyájas, vidám, szívélyes |
| humor latin | szellemesség, derű, élc, móka, tréfa, jókedv |
| laete latin | Vígan, derűsen, jókedvűen, örvendezőn, kegyesen, jóindulatúan |
| laetus 3 latin | Víg, derűs, jókedvű, örvendező, kegyes, jóindulatú |
| Deres csenkesz | Festuca glauca (növény) |
| Deres füstike | Fumaria vaillantii (növény) |
| Deres hamuvirág | Hamufű, Aggólapu (Senecillis carpatica, Ligularia glauca) (növény) |
| Deres szittyó | Juncus inflexus (növény) |
| Deres szádor | Orobanche caesia (növény) |
| Deres sás | Carex flacca, Carex glauca, Carex diversicolor (növény) |
| Deres tapló | Ganoderma applanatum (növény) |
| Deres tarackbúza | Agropyron intermedium ssp. trichophorum (növény) |
| Deres tarackbúza | Agropyronintermedium (növény) |
| Deres varjúháj | Fakó zaka (Sedum hispanicum, Sedum glaucum) (növény) |
| Deres varjúháj | Sedum hispanicum (növény) |
| candidus 3 latin | derűs, vidám lakoma, zavartalan óra, boldog sors |
| candide latin | derűsen, vidáman mulat, zavartalanul tölti az időt, boldogan él |
| idill (görög) | Derűs, felhőtlen, békés, meghitt helyzet vagy állapot. "Családi idill". "A szerelmesek idilljét megzavarta váratlan látogató". |
| anticiklon (görög = "ellenköröző, ellenforgó") | Derűs idő nagy légnyomással; magas nyomású légköri képződmény. A maximális légnyomás a közepén uralkodik, a szélei felé pedig csökken (meteorológia) |
| egzaltáció (latin = "felemel") | Elragadtatott, felindult állapot, beteges élénkség. Kórosan emelkedett, derűs, gátlástalan hangulattal, túlzott önbizalommal járó lelkiállapot. |
| stiglic | Tengelice. Ez a kis madár tarka tolláról és derűs énekéről nevezetes, ezért tartják kalitkában is (Fringilla carduelis) (állat) |
| vidor | Vidám, fürge, élénk, jókedvű, derűs, mosolygós. Ritka férfi keresztnév "dr. Modor Vidor (1910-79". |
| Mirigyes levelű deres varjuháj | Sedum glandulosopubescens (növény) |
| bonhómia (francia = "együgyű","jó ember") | Kedélyes jóindulat, nyájasság, ártatlan derű. "… olyan jóízű bonhómia ült a barázdás arcán, a tokáján, a szemén, hogy éppen nem lehetett ijesztőnek mondani, csak furcsának" (Mikszáth). Választékos, ritka szó. |
| nábob (arab) | Eredetileg "indiai kormányzó, helytartó". Átvitt értelemben "dúsgazdag ember". "Deresedő, tékoz, mámoros, nábobi, ábrándozó, részeg, zokogó, cimbalmos" (Kosztolányi: Krúdy Gyula) |
| széleszt | A "széled"ige műveltető alakja: "eloszlat, elűz, szétkerget". "Ami a derűs, élvezd, borúját meg széleszd: légy te vidorabb" (Arany: Mindvégig). Régies, irodalmi szó. |
| joviális (latin = "jupiteri") | Derűs, kedélyes, nyájas, vidám, szívélyes. Főképp idősebb és testes férfiakra mondták. "A nagyvilág nem ismeri benne a kaszinó joviális, szellemdús alakját" (Mikszáth). "Joviális kedély, joviális kacagás". A szó annyit tesz: "jupiteri", a latin istenségek királyát ugyanis eredetileg Jovis paternek, Jovis atyának nevezték, ebből lett a Jupiter forma. Az elnevezés az asztrológiából ered, a csillagjóslás ugyanis azt tartotta, hogy a Jupiter bolygó jegyében születettek hajlanak a hízásra és a nyájas, fölényes derűre. A szó választékos, és kissé régiesnek hat. |
| bohém (francia :cseh, cigány) | A holnappal nem sokat törődő, a társadalmi formákra keveset adó, rendezetlen életviszonyú, meleg kedélyű, jószívű, magát a bajokon hamar túltevő. Gyakorta nevezik így a művészeket, akik a szokásostól eltérő életvitelükkel kicsit könnyelműnek, de általában igen derűsek. "A Bohémélet Giacomo Puccini négyfelvonásos operája" |
| idillikus (görög) | Meghitt, békés, bájos, boldog, ártatlan, derűs, békés, meghitt, zavartalan. A pásztori költészet idillikus képet festett az erdők, mezők életéről. "Az osztályunkban nem épp idilli állapotok uralkodnak". Ami az ókorban pásztorok életét eszményítve ábrázoló költeményt, pásztoridillt jelentett még: ekloga. |
| nostalgia (görög = "fájó visszatérés") | Eredeti jelentése: "honvágy". "Nosztalgiáját érezte egyszerű otthonának" (Babits). Tágabb értelemben: "visszavágyódás, édesbús sóvárgás". "Életünk egy letűnt időszaka, helyszínei és élményei, a régmúlt korok után". "Nosztalgiával gondolt derűs gyermekkorára", "Ar ég látott Itáliára gondolva, nosztalgia fogta el". |
| dészü-szíj, gyűszűszíj | Tüszőszíj, gyűszűszíj: hagyományos övfajta, 1520 cm széles, kétrétűen vett, cserzett vagy zsírozott, ló- vagy marhabőrből varrt, elején zsebforma erszényekkel és réz- vagy más fémcsatos keskenyebb szíjakkal ellátva, viselték, rövid derekú inghez, így a gyomortájat csak a tüsző fedte. (székely szó) |
| pendely | A rövid derekú ingek velejárója, az alsótestet szoknyaszerűen körülfogó női ruhadarab. Ezeket sokszor öszekapcsolták és így jött létre a toldott aljú ing. Amíg a pendely alsóruha, addig illetlenség volt, ha kilátszott a szoknya alól. Amikor felsőruhává alakult át, akkor annak feladatát is átveszi. Ilyen esetben gondosan ráncolják, esetleg alsó betoldásait díszítik. |
| ködmön | Gyapjas birkabőrből varrt, hosszabb-rövidebb ujjú felsőkabát. Több száz esztendeje része a magyar falusi ruhaviseletnek. Az egyik derékon felül ért, a másik combközépig nyúlt le, vagy a térdet is takarta. Volt egyenes derekú és fodros aljú. Különösen az asszonyokét szép, gazdag hímzésekkel díszítették. Mátyás király katonái részére 8000 darabot varratott az alföldi szűcsökkel, amikor Szabács ostromára készült. Manapság kirakodó vásárokon látható. |
| ordas | Eredeti jelentése: "barnával tarkázott fekete", mint bunda színe. A farkasra olyanformán alkalmazták mint a lóra pejt, derest. Az "ordas farkas"jelzős szókapcsolatból főnévvé önállósult. "Farkas leszek, takaros, varázs-üttön (= varázstól érintve) megállok, ordas társam mind habos - mosolyogni próbálok" (József Attila: Bánat). Melléknévi jelentése idővel a farkas kegyetlenségével telítődött, így beszélünk - kissé költőien - "ordas indulatokról, ordas némberről (= gonosz, erőszakos, gyűlölködő nőről) vagy - ismét József Attilát idézve - "ordas (= pusztító, kegyetlen) eszmékről". "S mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még, honnan uszulnak ránk új ordas eszmék" (Thomas Mann üdvözlése). Néhol a kiforratlan, csípős mustot "ordas bornak"hívják. "Ordas újbor a pohárban: hozzálátnak ketten-hárman" (Arany: Az egri lány). Ilyen értelmében a szó Feltehetőena zavaros újbor színére utal. |