| Szó | Jelentés |
| csehó | Borkimérés, italbolt, italozó, késdobáló. |
| pipogya | A gyenge akaratú, gyáva, málészájú, visszahúzódó "Csehov: Pipogya nő". |
| aphakia, ae f latin | Szemlencsehiány (biológia) |
| lagymatag | Határozatlan, bátortalan, félszeg. "Hát szabad ilyen lagymatagnak lenni? (Csehov: Pipogya nő)". |
| csehtopáz | Ld. citrin. |
| görgőcsehal | Ld. görgécse. |
| knédli (német) | Gombóc, gőzgombóc, csehgombóc. |
| sztaroszta (orosz = "a törzs véne") | Polgármester a régi Csehországban. |
| torzítás | Lencsehiba, optikai hiba. |
| aberratio chromatica latin | Színi eltérés (szemlencsehiba) (orvosi) |
| aphakia (görög) | Szemlencsehiány (fejlődési rendellenesség, orvosi) |
| aplanaticus (görög) | Aberratio sphaerica nélküli, ezt a lencsehibát korrigáló (foto, optika) |
| taboriták | A husziták balszárnya: a dél-csehországi Taborból kapta nevét. |
| Cseh gólyaorr | Geranium bohemicum (növény) |
| Cseh kucsmagomba | Verpa bohemica, Ptychoverpa bohemica var. bohemica (növény) |
| Cseh tyúktaréj | Gagea bohemica (növény) |
| cseh kucsmagomba | Ptychoverpa bohemica (gomba) |
| polka (cseh) | Gyors ütemű cseh népi körtánc, amely stilizált formában meghonosodott a színpadi zenében, műzenében is (zene, tánc) |
| vesicula lentis | Lencsehólyag, az az ectodermalis invaginatio, mely az embryoban a szemkehellyel szemben alakul ki; ez a szemlencse kezdeménye (anatómia) |
| cataracta membranosa | A cataracta szekunder formája, a megvastagodott tok maradványaiból és a degenerálódott lencserostokból képződött lencsehomály (orvosi) |
| zsebrák (cseh = "koldus") | Eredetileg: XV. sz. -i csehországi antifeudális küzdelmek katonája. "Nem lelkesül fel Ziska nagy nevére, s rég elmosódott lelkéből Giskra és a zsebrákok hosszú harca" (Jókai). Később már fosztogató, harácsoló katonát jelentett. A hazánkban garázdálkodó cseh zsoldosok miatt volt "koldus"és "zsugori"értelme is. Régies szó. |
| Bach-huszárok | A Bach-korszak Cseh- és Morvaországaiból behozott, és ünnepélyes alkalmakkor magyar ruhába bujtatott hivatalnokainak gúnyneve. |
| bökle | Ökle. Egy tőből fakad a német Uklei és Ückelei szavakból, továbbá tót oklajka- és cseh auklei nevekből. |
| Dalibor (férfi keresztnév) (cseh) | Jelentése ismeretlen. |
| Jarmila (női keresztnév) (cseh) | Jelentése: tavasz + kedves. |
| bohém (francia :cseh, cigány) | A holnappal nem sokat törődő, a társadalmi formákra keveset adó, rendezetlen életviszonyú, meleg kedélyű, jószívű, magát a bajokon hamar túltevő. Gyakorta nevezik így a művészeket, akik a szokásostól eltérő életvitelükkel kicsit könnyelműnek, de általában igen derűsek. "A Bohémélet Giacomo Puccini négyfelvonásos operája" |
| bohém (francia = "csehországi cigány") | Könnyelmű, kötetlen életmódot folytató művész, író. Tágabb értelemben: mulatós, pénzét könnyen szóró, rendezetlen életmódú ember. "Bőkezű volt, tékozló, könnyelmű, igazi bohém" (Kosztolányi). Bohémie am. "Csehország"); mai értelmében H. Murger francia író hozta divatba párizsi művészvilágról szóló híres, "Bohéméletâ c. regényével (1847-48), amelyből Puccini ismert operája is készült. |
| husziták | Husz János (13669-1415) parasztvezér követői. Csehországi eretnek mozgalom a XV. sz. -ban mérsékeltebb hívei (a kelyhesek) csak az egyház hatalmának megnyirbálását és a cseh nemzeti függetlenséget akarták, de népi szárnya, a táboriták, gyökeres társadalmi változásokat követeltek. Zsigmond császár hadat indított ellenük, de a vitéz táborítákat csak árulás útján tudta legyőzni. |
| pukedli (német) | Lányok könnyed térdhajlítása üdvözletül. "Eveline kecses pukkedlit vágott, amint azt a cseh táncmestertől tanulta" (Mikszáth). A szokással együtt a szó is elavult. |
| képalkotási hibák | Lencsehibák: optikai készülékek azon képalkotási hibái, melyek következtében a tárgypontból kiinduló fénysugarak nem a képpontban egyesülnek (pl. színhiba, nyíláshiba, asztigmatizmus, képmező-hajlás, torzítás) (fizika, optika) |
| tót | A nyugati szlávok egyik csoportját alkotják a szlovákok. A legnagyobb számban a Trianon előtti Magyarország felvidéki részén éltek. Általános elnevezésük tót volt. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Magyarországon elsősorban Gömör, Pest és Békés megyében és Nyíregyháza mellett települtek le. A Felvidékről érkező tót mesterek, az üvegesek, drótosok egészen a második világháborúig járták az országot. 1918-ban alkották meg a csehekkel együtt Csehszlovákiát. Most önálló államként találjuk hazánktól északra Szlovákiát. |
| Választófejedelem | Így nevezték a római szent birodalom hét fejedelmét, aki a XIII. század közepétől a német császárt illetve királyt választotta. Ilyenek voltak a mainzi, trieri és a kölni érsek, a rajnai pfalzgróf (később bajor herceg), a szász herceg, a brandenburgi őrgróf és a cseh király. |
| fabatka | Csak a fabatkát sem ér ("értéktelen") szólásban használatos. A batkia (eredetileg bapka) XVI. sz. -i csehországi aprópénz volt, nálunk is előfordult. A fa előtag tréfásan nyomósítja az értéktelenséget (mondtak rég fapénzt, fagarast is), hisz valójában fából nem csináltak pénzt. |
| drótostót | Az első világháború végéig, amíg nem alakult meg az akkori Csehszlovákia, a Felvidéken élő szlovákokat tótnak nevezték. Közülük igen sokan voltak, akik vándormesterségeket űztek. Edények drótozását, foltozását végezte a drótostót, de voltak üveges tótok is. Faluról falura járva hangos szóval hirdették magukat és javították a régi vas- és bádogedényeket. |
| panoráma (görög = "minden látható (dolog))" | Látkép, körkép, táj vagy város magaslatról áttekinthető látványa. "A csúcsról a Tátra lenyűgőző panorámája tárul elénk". Régebben: vásári mutatványosbódé, amelyben képeket és furcsaságokat lehetett látni, némiképp hasonlóan a panoptikumhoz. "Mert elvégre panorámák azelőtt is voltak, amelyekben képeket meg más ritka dolgokat mutogattak hozzáértő csehek" (Tömörkény). A művészetben: körkép, kisebb épület kör alakú falát betöltő festmény. Ilyen Feszty Árpádnak a magyarok bejövetelét ábrázoló körképe a Városligetben a háború előtt . A fényképezésben a szokásosnál jóval nagyobb látószögű, igen széles fényképet nevezik panoráma-felvételnek. |