| Szó | Jelentés |
| miraculus 3 latin | Visszataszítóan csúnya |
| hurut | Csúnyán köhög (erdélyi szó) |
| rütyül | Csúnyán iszik (székely szó) |
| csúful jár | Megszégyenítik, csúnyán elbánnak vele. Kifejezésekben fordul elő. |
| guluttyol | Csúnyán, kuruttyolva iszik (erdélyi szó) |
| gübül | Összezavar, csúnyává tesz (székely szó) |
| gübül | Csúnyán iszik, játszik a vízzel (székely szó) |
| indecore latin | Éktelenül, csúnyán, rútul, tisztességtelenül, dicstelenül, illetlenül |
| indecorus 3 latin | Éktelen, csúnya, rút, tisztességtelen, dicstelen, illetlen |
| lutulentus 3 latin | Sáros, piszkos, iszapos, csúnya, ocsmány, undok |
| méncsereg, méncsergeti (a szemeit) | Csúnyán néz, szúr a szemével (székely szó) |
| Csúnya mogyoró virág | Lathyrus tuberosus (növény) |
| Csúnya mogyorós bükköny | Lathyrus tuberosus (növény) |
| bányarém | Mai szóhasználatban csúnya lányra, nőre alkalmazott jelző. |
| szipirtyó | A veszekedős, csúnya, haragos, hangosan káráló, rosszindulatú vénasszony "A házvezetőnő egy rémséges szipirtyó". |
| Áskálódik | Az egyik legcsúnyább szokás. Amikor valaki alattomosan, a háta mögött, tisztességtelenül rágalmaz valakit, ártalmára tör, valakinek rosszat akar az az áskálódás. |
| boszorkány | Természetfeletti tulajdonságokkal rendelkező, ártó szándékú asszonyt, a mesékben a csúnya, gonosz vénasszonyt nevezték így, aki az ördöggel cimborál, mások kárát akarva. |
| messze | Nem mindig oda illik, ahol sokan használják: "Messze (= sokkal) többet termelünk, mint öt évvel ezelőtt". "A mi fiaink messze (= sokkal, lényegesen, összehasonlíthatatlanul) jobban játszottak, mint a vendégcsapat"Német mintát (weit) majmol ez a csúnya szóhasználat. |
| csoroszlya | Az eke vasból készült alkotórésze. Már a XII. századi faekéken is feltűnik. Az ekevassal együtt a szántás eszköze. Több község címerében is feltűnik. A szót használják csúnya, ronda, vénasszony jelentéssel is. |
| kántál (latin = "énekel") | Elnyújtottam, csúnyán énekel, vagy éneklő hanghordozással szaval. Régebben falun házról házra járó, énekes köszöntővel alamizsnát gyűjtő koldusra vagy gyerekekre is mondták. "Karácsony estéjén, ahogy bealkonyodott, a falusi gyerekek kántálni jártak" (Móricz) |
| gikszer (német) | A hang megcsúszása, megbicsaklása énekben vagy fúvós hangszer játékában. "Az ária végén a tenor csúnya gikszert csinált". Átvitt értelemben: kínos botlás, baklövés, kisiklás. "Kettőzött figyelemmel dolgozom, hogy a múltkori gikszeremet feledtessem". Bizalmas nyelvi szó. |
| figyelmeztet | Csúnya új divat a hírlapírásban, hogy ezt az igét tárgy nélkül használják: "Az ajatollah a jobboldali erők részéről fenyegető veszélyre figyelmeztetett". Valamivel jobb így: hívta fel a figyelmet, de itt is hiányoljuk: kinek a figyelmét? Az újságíró a tárgyat elsikkasztotta: pl. a mindenkit; vagy ha ez túl általános, így is alakulhat a mondat: figyelmeztette híveit (a népet, a baloldalt, stb.) |
| nyer | Hasznos és fontos ige. A maga helyén: "aki mer, az nyer", "csatát nyertünk", "sokat nyertek a lottón". Fölösleges és csúnya, ha más igék főnevesített alakjához erőszakolva, szót szaporítunk vele: "bizonyítást nyert, elintézést nyert, említést nyert, megoldást nyert, megállapítást nyert". Magyarul így mondjuk: "bebizonyosodott, elintéződött, megemlítettük, megoldódott, megállapították (vagy: kiderült) |
| felhív | Csúnya és sajnálatosan terjedő sajtónyelvi divat, hogy tárgy nélkül használják ezt az igét: "Az elnök a szavazáson való minél nagyobb arányú részvételre hívott fel". "Talán téged?"- kérdezhetnénk az így fogalmazó újságírótól, mert másképp a mondat értelmetlen. Hacsak ki nem tesszük az odakívánkozó tárgyat: "mindenkit". Alakíthatjuk így is a mondatot: "Hívta fel a népet, népét, a szavazókat". Hasonlóképpen bánnak el a felszólít és figyelmeztet igékkel. Példa az előbbire: "A párt főtitkára éberségre szólított fel (= szólította fel a párt tagjait, a tagságot) |
| pontosít | Újsütetű germanizmus, a német prazisieren ("közelebbről meghatároz, részletez, körülír, kifejt, elhatárol") ige szolgai fordítása. Jó lenne idejében gátat vetni terjedésének. Oly csúnya és idegen hangzású, hogy még akkor is érdemes kerülni, ha olykor több szót kell használnunk helyette. "Uraim, pontosítsuk a feladatot! (= részletezzük, nézzük meg közelebbről, beszéljük meg apróra, határozzuk meg pontosan, fejtsük ki részleteiben). "Szeretnék pontosítani (= pontosabban szólva, közelebbről, a részleteket tekintve, stb.) |