Szó | Jelentés |
bipennatus 3 (latin) | Lásd bipennis. |
Indiai köles | Pennisetum glaucum, Pennisetum typhoideum, Pennisetum americanum (növény) |
decennium latin | Évtized |
penniformis | pennatus, toll alakú (Ld. penna, toll + forma, alakú) |
rennin | Chymosin: csecsemőkorban előforduló, a tej kazeinjét hasító enzim (biokémia) |
Magos jegenye | Picea abies f. fennica, Picea abies ssp. fennica, Picea abies var. arctica, Picea fennica, Picea obovata var. fennica, Picea abies ssp. |
kaja (cigány) | Étel, ennivaló. |
Boglár | Bellis perennis (növény) |
Corone, es f Gr latin | város a messenni öbölben |
Cremonis iugum latin | hágó a pennini Alpesekben |
Csészekürt | Oenothera biennis (növény) |
Erdei szélfű | Mercurialis perennis (növény) |
Ezüstös tollborzfű | Pennisetum villosum (növény) |
Gyásztárnics | Swertia perennis (növény) |
Idegen sárga viola | Oenothera biennis (növény) |
Kicsiny nadályvirág | Bellis perennis (növény) |
Kunsági bükköny | Vicia biennis (növény) |
Kék saláta | Lactuca perennis (növény) |
Kétesztendős borgyökér | Oenothera biennis (növény) |
Kétéves zörgőfű | Crepis biennis (növény) |
Kőristapló | Perenniporia fraxinea (növény) |
Likagyán | Sweertia perennis (növény) |
Murvai rózsa | Bellis perennis (növény) |
Nép kedvese | Bellis perennis (növény) |
Perevirág | Bellis perennis (növény) |
Rapontikagyökér | Oenothera biennis (növény) |
Rukerc | Bellis perennis (növény) |
Rőt likacsgomba | Abortiporus biennis (növény) |
Szalagos likacsosgomba | Coltricia perennis (növény) |
Szikrai rózsa | Bellis perennis (növény) |
Szikrázó rózsácska | Bellis perennis (növény) |
Százszorszép | Bellis perennis (növény) |
Tavaszhozó fű | Bellis perennis (növény) |
Tavaszi fű | Bellis perennis (növény) |
Tollborzfű | Pennisetum setaceum (növény) |
Zöldes keserűgomba | Lactarius blennius (növény) |
gustus 3 latin | Ízletes; ennivaló, harapnivaló" |
rőt likacsgomba | Abortiporus biennis (gomba) |
szalagos likacsosgomba | Coltricia perennis (gomba) |
zaba (szleng) | Étel, ennivaló, kaja. |
zöldes keserűgomba | Lactarius blennius (gomba) |
zöldes tejelőgomba | Lactarius blennius (gomba) |
Évelő szikárka | Scleranthus perennis (növény) |
Évelő szélfű | Mercurialis perennis (növény) |
Kétéves | Kétnyári (biennis) (latin) (növény) |
Ligetéke | Ligetékessége (Oenothera biennis) (növény) |
agenda, ae f latin | Tennivalók feljegyzésére szolgáló könyv |
cibus, i m latin | Élelem, táplálék, étel, ennivaló |
eledel | Él. Élelem, ennivaló is. |
sillabusz (görög) | Vázlat, jegyzék, tennivaló lista. |
Évelő gyász-tárnics | Likagyán (Sweertia perennis) (növény) |
Dennie's line | Dennie-féle vonal. Atópiás dermatitisre jellemző hangsúlyos vonal vagy redő az alsó szemhéj alatt (orvosi) |
Ennius, Q. latin | epikus költő, a latin költői nyelv megteremtője, a calabriai Rudiaeben i.e. 239-ben született |
Herennius, Senecio latin | történetíró, a fiatalabb Plinius barátja |
Mercurialis perennis latin | Évelő szélfű szélfű (növény, állatorvosi) |
Millenniumi emlékmű | A magyar honfoglalás ezredik évfordulójának emelt emlékmű a Budapesti Hősök terén. Építése 1896-1906 között készült el. Zala György tervezte. |
anciennitás (francia) | Rangidősség, életkorbani elsőbbség. |
ardenni ló | Állat. |
decisis pennis latin | Szárnyaszegetten |
pennis labor latin | Szárnyain lebeg, repül |
perennis 2 latin | Évelő (pl. növény) |
Calabrae Pierides latin | calabriai múzsák, Ennius versei n |
Halavány ziliz | Althaea pallida, Alcea biennis (növény) |
Parlagi ligetszépe | Oenothera biennis, Oenothera erythrosephala (növény) |
Zöldes tejelőgomba | Zöldes keserűgomba (Lactarius blennius) (növény) |
gustatus 3 latin | Étvágygerjesztő, ízléses, tetszetős, kívánatos, ennivaló |
százszorszép | Vad százszorszép (Bellis perennis) (növény) |
hercehurca | Törődés, sok tennivaló, nehézségek. "Nem vállalja az ezzel járó hercehurcát". |
meló (jiddis) | Munka, teendő, tennivaló, dolog, gürcölés, vesződség. |
tér | Egy szakma, foglalkozás területe. "Az egészségügy terén még sok a tennivalónk". |
Cserfa | Quercus austriaca var. subperennis, Quercus cerris (növény) |
Cupiennius, ii m latin | Élvhajhász költött név |
decennium, ii n latin | Évtized |
quinquennium, ii n latin | Ötévnyi időszak |
hajszás | Sok, nehéz tennivalóval, munkával terhelt. "Hajszás péntek délután, lazább szombat". |
pennatus | Tollas, tollra hasonlító. penniform (Ld. pennatus, fr. penna toll) |
Üröm | Artemisia stelleriana, Artemisia norvegica, Artemisia laciniata, Artemisia biennis (növény) |
ágenda | Mindaz, amit cselekedni, megtenni kell, azaz a tennivalók. Mai értelemben tanácskozás napirendje. |
Bemagos jegenye | Picea abies, Picea abies f. fennica, Picea abies ssp. fennica, Picea abies var. arctica, Picea fennica, Picea obovata var. fennica, Picea abies ssp. acuminata, Picea abies ssp. europaea, Picea abies var. acuminata, Picea abies var. germanica, Picea excelsa ssp. abies, Picea abies f. obovata, Picea excelsa var. obovata, Picea obovata ssp. obovata (növény) |
elemózsia (görög-latin) | Úti élelem, utazáshoz csomagolt ennivaló. Szegről-végről rokona az alamizsna (ld. ott) |
pennatus | Tollas, tollra hasonlító. Szinonímája: penniform (Lásd pennatus, fr. penna toll) |
szegény, mint a templom egere | Semmije sincs, hiszen egy templomba kerülő egér is szegény, mert nem talál ott semmi ennivalót (szólás). |
élelem | Nincs ember, legfeljebb csak a kisgyermek, aki nem tudná mi ez: ennivaló, táplálék, koszt, elemózsia, betevő falat. |
szájba rág | Körülményesen, túl aprólékosan elmagyaráz (utasítást, eligazítást, tennivalót). "Jól a szájába rágtam, mit mondjon majd a bizottság előtt". |
piknik (francia) | Kiruccanás, kirándulás a szabadba (amihez az ennivalót a résztvevők maguk viszik), baráti összejövetel, eszem-iszom. |
exegi monumentum aere perennius latin | Ércnél maradandóbb művet alkottam |
patrimonium philosophicum perenniter validum latin | Örökérvényű filozófiai örökség |
Közönséges ligetszépe | Csészekürt, Idegen sárga viola, Kétesztendős borgyökér, Ligetéke, Ligetékessége, Rapontikagyökér, Zeller (Oenothera biennis) (növény) |
Cékla | Vörös répa (Beta vulgaris ssp. maritima, Beta maritima, Beta vulgaris var perennis ssp. maritima) ( növény) |
alamizsna (görög) | Könyöradomány, koldusnak adott csekély ennivaló, pénz. Görög eredetű latin szó, ami szláv közvetítéssel jutott hozzánk, ugyanerről a tőről való az elemózsia |
majszter (német) | Mester, kisiparos. "A majszteromnál ennivaló ritkán jutott, lábszíj a hátamra annál többször". A régi "majsztram" a majszter uram összevonása. A régi városi köznyelv szava volt. |
Vad százszorszép | Boglár, Kicsiny nadályvirág, Murvai rózsa, Szikrai rózsa, Pászka morzsa, Perevirág, Rukerc, Szikrázó rózsácska, Tavaszhozó fű, Tavaszi fű (Bellis perennis) (növény) |
adókötelezettség | A bejelentésre, a nyilatkozattételre, az adóalap- és adómegállapításra, a bevallásra, az adóelőlegre és adófizetésre, az adólevonásra, a nyilvántartás-vezetésre, a bizonylat-kiállításra, az adatszolgáltatásra, az iratok megőrzésére vonatkozó, törvényben előírt tennivalók összessége. |
sine pennis volare haud facile est latin | Szárnyak nékül aligha könnyű a repülés (Plautus) |
sillabusz (görög = "szótag") | Beszéd vagy előadás tartalmi kivonata, amit a hallgatók sokszorosítva kézbe kapnak. Hivatalos jegyzék, tennivalók listája. "A felső hatóságtól érkező utasítás formájában a minisztérium megküldte a sillabuszt az idei érettségik rendjéről". |
elodáz | Elhalaszt, halogat. "Igyekezett a választ, amennyire lehetett, elodázni". Gyakori hibás ejtése, sőt néha írása is: "elódáz". A szó magja nem az óda ("fennkölt, ünnepélyes hangú költemény"), hanem az oda határozószó: időben odább toljuk a sürgős tennivalót. |
latin népek | Az Appennini-félsziget középső részén élt néptörzs. A latin népek otthona jelképesen a Forum. Mai szóhasználatban ide tartoznak a nyelvüket a latinból származtató népek a Karibi-tenger vidékén, Dél-Amerikában, Spanyolország, Franciaország, Románia, Olaszország területén. |
alamizsna (görög = "szánakozás") | Könyöradomány, koldusnak adott csekély ennivaló, pénz. Egyes felfogás szerint ez erkölcsi jócselekedet. "Egy szelet kenyérkét, alamizsna fillért!" (Arany: Koldus-ének). Átvitt értelemben: megalázóan és méltatlanul csekély támogatás vagy adomány. "Nem, nem, ne biztass a jövővel engem, ne alamizsnát, üdvességet adj!" (Petőfi: Költői ábránd volt) |
rengeteg | Nagy, sűrű erdő. "A Föld egész kerekében sehol sincs olly rengeteg, mellynek vadon sűrűjében laknék egy olly szörnyeteg - írta Kisfaludy Sándor, aki erdélyi tájszóból irodalmivá tette önálló főnévként. Kissé régies, irodalmi szó, de pl. a "brazíliai ősrengeteg"természetesen hangzik útleírásban is. Olykor a szó mellé értelmezőként odatették az erdőt is: "Hegyre hegyet készül meghajtani szépen, nagy rengeteg erdőt nyomni körül haddal" (Arany: Buda halála). Ilyenformán a nyelvérzék utóbb melléknévnek tekintette, és lett a jelentése "igen sok, roppant sok". "Rengeteg ember, rengeteg tennivaló, rengeteg hiba, stb. ". |
kezes | Kézhez szokott, engedelmes, szelíd, kezelhető. "Olyan, mint a kezes bárány, az első szigorú szóra kezes lett (az állat akkor szelídült meg igazán, ha már eltűri a simogatást, és kézből fogadja el az ennivalót). Főnévként: a régi nyelvben túsz - olyan ember, aki jótáll, erkölcsi vagy anyagi felelősséget vállal másért nagyobb kölcsön felvételekor. A bank vagy az OTP egy vagy több kezest követel, akik vállalják, hogy kifizetik a tartozást, ha az adós nem tud vagy nem akar törleszteni. Ez a kötelezettség a kezesség - kezeskedik: erkölcsi felelősséget vállal. "Nyugodtan rábízhatod magad, becsületes ember, én kezeskedem érte". "Kezeskedik valamiről": szavatolja, biztosítja, gondja lesz rá. "Kezeskedem róla, hogy az árut idejében leszállítjuk". A kezes főnév és a kezeskedik ige barbár középkori jogszokásra emlékeztet: a tolvajnak levágták a kezét; aki tehát jótállt valakinek a becsületességéért, mintegy a saját kezét ajánlotta fel érte biztosítékul. Nem esik ettől messze a rokon értelmű szólás eredete: tűzbe teszi érte a kezét - ez a középkori istenítéletre utal. |