| Szó | Jelentés |
| barlang | Mészkőhegységek földalatti, beszivárgó csapadékvíz hatására kialakuló üreges képződménye (természetföldrajz) |
| Barlangi pajzsospáfrány | Microlepia speluncae, -hirta, -platyphylla (növény) |
| Közönséges barlangó | Ballagófű, Bondor, Hamvas solár, Hentericskóró, Kamborz, Kambocs, Savar, Szükségfű, Szaka, Sófű, Sósika, Orosházi fű (Salsola kali) (növény) |
| Közönséges barlangó | Ballagófű, Bondor, Hamvas solár, Hentericskóró, Kamborz, Kambocs, Savar, Szükségfű, Szakafű, Sófű, Sósika, Orosházi fű (Salsola kali) (növény) |
| grotta (olasz) | Barlang, üreg. |
| cavum, i n latin | üreg, barlang (anatómia) |
| farkasüreg | Farkas barlang (állat) |
| antrum, i n latin | üreg, barlang, öböl (anatómia) |
| kaverna latin | barlang, üreg, odú, lyuk, hasüreg |
| cavernosus 3 latin | üreges, kivájt, barlangos (anat eü) |
| cavernosus 3 latin | üreges, üregekben gazdag, barlangos (anatómia) |
| odvas part | Ahol a víz s partba barlangszerű mélyedéseket mos. |
| bulbitis, is f latin | ffi húgycső barlangos testének gyulladása (orvosi) |
| bulbourethralis 2 latin | ffi húgycső barlangos testéhez tartozó (anatómia) |
| kaszinó (olasz) | Játékbarlang. |
| speleológia (görög) | Barlangtan. |
| speleológus (görög) | Barlangász. |
| Triton (görög) | Kétéltű állatfaj: barlang kövei alatt élnek (gőték, trombitacsigák (állat) |
| bulbus urethrae latin | ffi húgycső barlangos testének hátsó, vastag része (anatómia) |
| kaszinózik | Játékbarlangban játszik. |
| troglodita (görög) | Barlanglakó maradi ember. |
| vena / venae cavernoses penis | A penis barlangos testének vénái, a penis erectilis szövetében elhelyezkedő cavernosus vena / venaes üregek. |
| zsivány | Erdei rabló, útonálló. Lényegében gazember. A mesékben a zsiványfészekben, vagyis barlangokban húzzák meg magukat, kifosztják az utasokat. |
| erémi (görög = "barlanglakó") | Remetei. "Óh, van-é még egy erémi szállás, régi barlang, szent fedél, melyben egy bőlcs csendes nyugtot, hálást e setét hegyekben lél?" (Csokonai: A tihanyi ekhóhoz). Elavult szó. |
| természeti emlék | Védett objektum: tudományos és történelmi szempontból értékes természeti képződmény, amely államilag is védett (öreg fa, barlang, vízesés, stb.) |
| cseppkő | Mészkőhegységek barlangjaiban képződő jégcsapszerű kalcit képződmények. Lehetnek felfelé (sztalagmit) és lefelé (sztalagtit) növekvők, ha összenőnek cseppkőoszlopot (sztalaktit) alkotnak. |
| történik | Ugyanaz a sors érte, mint az él, eszközöl, kerül és nyer igéket. Sokszor a valódi tartalmat hordozó ige helyét kell elfoglalnia állítmányként: "a dolgozók étkezése a munkahelyen történik". Itt persze az étkezni ige képviselné a közlendőt. Ha nem kényszerítették volna erőtlenebb főnévi formába és az alany helyére, míg a szegény és önmagában tartalmatlan "történik"feszeng az állítmány szerepében olyan ez, mintha valaki az autójából kivenné a motort, a helyébe pedig a villanyborotváját tenné. Aztán várná, hogy meginduljon a kocsi. A fenti mondat így szól magyarul: "a dolgozók a munkahelyen étkeznek". Sokszor "történő"formában bitorolja való helyét, ha ugyan nem ennél is nagyobb a vétke a "barlangba történő behatoláskor csontmaradványokra bukkantunk". Ennél valóban tűrhetőbb így: "a barlangba való behatoláskor". De magyaros akkor lesz, ha "behatol"igét jogaiba visszahelyezzük: "a barlangba behatolva" (itt már legalább igenév); vagy: "mikor a barlangba behatoltunk". |
| Hochenegg-tünet | A vastagbél-elzáródás első 6-48 órájában a rectalis vizsgálat során a tapintó ujj tátongónak, barlangszerűnek érzi az ampullát. A sphincter ani is ellazult, atoniás (orvosi) |
| sztalaktit (görög) | Cseppkőbarlangokban keletkező, függő jégcsapra emlékeztető ásványi képződmény (ásvány) |
| sztalagmit (görög) | Cseppkőbarlangokban keletkező, jégcsapra emlékeztető, felfelé növekvő ásványi képződmény (ásvány) |
| tirannus (görög) | Zsarnok, önkényúr. Melléknévként: zsarnoki. "Ne lesd a poétát, tirannus világ! Barlangba húzódott, sárkányokkal vív" (Babits: Levél). Rövid, németes alakját használta Csokonai, ugyancsak melléknévként: "Jaj, Lillám is a tiran törvénynek s a szokásnak meghódolt" (A tihanyi ekhóhoz) |
| spelunka | Szolidabb, inkább egyszerű (szegényes) berendezésű ivó. Lebuj, kricsmi, késdobáló, kártyabarlang. Rosszhírű vendéglátóhely, "böcsületveszejtő". |
| hétalvó | Álomszuszék. "Kelj már fel végre, te hétalvó!". Nem onnan ered ez a szó, hogy a lusta egy hetet is átaludna, hanem a legendás ókori hét alvóról. A keresztyénüldözések során a legenda szerint a III. sz. -ban hét ephesszoszi ifjút egy barlangba falaztak be, és ők évszázados álomba merültek, majd újra napvilágra jöttek. |
| croupier (francia) | Krupié: játékbarlang játékvezetője. A játékteremben, játékházban a szerencsejátékot irányító alkalmazott, aki beszedi a vesztességeket és kifizeti a nyereményeket. A bankadó segédje. |
| azót (görög= "életellenes") | A nitrogén régi neve, de Csokonai nitrogénvegyületre, az ammóniára alkalmazza: "Innen savanyú ázótjokkal pusztás barlangok fojtanak" (Tüdőgyúladásomról). Jókai pedig a "Fekete gyémántok"-ban a szén-dioxid helyett használja: a tüdő élennyel (= oxigénnel) táplálkozik és azótot lehel viszsza, a falevél pedig az azótot szívja fel táplálékul. " Elavult szó (kémia) |
| Mohamed ibn Abdallah | Az iszlám alapítója, aki 570-ben született igen szegény családban negyven éves korában látomások hatására visszavonult a Mekka környéki barlangokba. Az arab pogánysággal szemben az egy Isten hitét hirdette a földi javakat kedvelő embertársainak és a halál utáni feltámadást ígérte meg. Mohamed, aki Allah üzenetét tolmácsolta, hozta létre az új vallást, amit ma iszlámnak neveznek. |
| bőregér | Denevér, szárnyasegér vagy egyes vidékeken tündelevény, repülni tudó kis emlős. Végtagjai között szárnyszerűen kifeszülő hártya segítségével emelkedik a magasba. Többnyire barlangokban, templomtornyokban, zárt helyeken tanyáznak. Ultrahang-hullámok kibocsátásával tájékozódnak. A mai mesék népszerű alakja, Batman is e kis állat jelképét viseli, nevének jelentése is denevérember. |
| remete (görög = "sivataglakó") | A világtól elvonult ember, aki vezeklés vagy vallásos elmélkedés céljából pusztai vagy erdei magányban él. "Egy őszült remetét a Tihany oldalán ismértem. Sivatag sziklaüregben élt" (Berzsenyi: A remete). Az első keresztény remeték, az anachoréták a III-IV. sz. -ban az egyiptomi Théba körüli sivatagban éltek a szerzetesekéhez hasonló, de lazább közösségben (remete Szent Antal, remete Szent Pál). Az aszkézis különféle nemeit gyakorolták, szűk cellába vagy barlangba falaztatták magukat, bilincsekben jártak. Oszlopos Simeon harminc évig élt egy oszlop tetején. Más vallásokban (főleg a buddhizmusban) is találunk hasonló jelenséget. Átvitt értelemben mondjuk remetének az elvonultan élő, magányt kedvelő embert is. Rousseau, az ermenonville-i remete az idős Kossuthot is emlegették turini remeteként. |