Szó | Jelentés |
bajszos | Ld. bajuszos. |
bajuszos | Akinek bajusza van. |
stigma (görög = "bélyeg") | Bajusz (pl. kukoricáé) |
bajusz | Férfinemnek, olykor nőknek, a felsőajkon képződött szőrzet, mely változatos méretű és alakú lehet. |
bajusz | Lánc végén levő akasztóhorog (erdélyi szó) |
bajusz | Szegeden a könyökös deszka, mely az állóbárka orrának erősítésére való. A harcsa, ponty, márnahal, menyhal bajusz-szerű nyúlványai. |
bajuszkefe | Bajusz ápolására való kisméretű kefe. |
bajuszpedrő | Kozmetikai kenőcs bajusz hegyessé pödrésére. |
folliculitis barbae latin | Szőrtüszőgyulladás a szakáll és a bajusz szőrtüszőiben (orvosi) |
Bajusz (pl. kukoricáé) | Gluma (latin) (növény anatómia) |
Bajuszos hagyma | Fekete hagyma, Kutyahagyma (Allium vineale) (növény) |
Bajuszos sás | Carex nemorosa, Carex otrubae (növény) |
bajuszkötő | A bajusz lekötésére való gumis szalag, melyet éjszaka kötnek fel. |
Kopasz zab | Nagy zab, Bajusztalan zab (Avena sativa var. nuda) (növény) |
kackiás | Nyalka, hetyke, kikent-kifent, kiöltözött. Mondták viseletre, viselkedésre, sőt, bajuszra is. |
Bajuszpázsit | Eragrostis minor, Eragrostis poaeoides, Eragrostis suaveolen (növény) |
Bajuszpázsit | Crypsis aculeata (növény) |
Bajuszvirág | Epipogium aphyllum (növény) |
bajuszkötő | Különösen a XIX. század végén és a XX. század elején volt fontos szépészeti kellék a férfiaknál. A nagy bajusz lekötésére szolgált, lényegében egy gumiszalag, mely éjszakára leszorította, formában tartotta a férfiú ékét. |
hibázik | Régi és népi nyelven: hiányzik. "E bűbájos (= bűvös erejű) fürdő lében nő meg a György bajsza szépen; s ha hibáznék egy kicsi a babona ráviszi" (Arany: A bajusz) |
legénytoll | Fiatal ember serkedő bajusza és szakálla. Ez rendszerint még nem erős, inkább tollszerűen pihés, sima, alig látható. |
serked | Kinő, kiütközik. "Serked a búza". "Kamasz fiúknak serked a bajusza, a szakálla". "Szivárog a sebből kiserkedt a vér". |
kajla | Két oldalon lekonyuló (pl. bajusz). Tájszóként görbét is jelent. Nevezik így az ökör szarvát is, alakja miatt. "Kajla fülecskéi vannak". |
Kis-kalászú tőtippan | Alfafű, Bajuszpázsit, Keselyperje (Eragrostis minor) (növény) |
Bajuszcímnyelvű fű | Chondrilla juncea (növény) |
Búbos bajuszfű | Tövisperje (Crypsis aculeata) (növény) |
nyalka | Kackiásan (ld. ott) kicsinosított, délceg, tetszetősen és csinosan kinéző férfi vagy nő. Többnyire a huszárok jelzője. A szó összefügg azzal, hogy a hajat, a frizurát vagy a bajuszt valamikor olajokkal szilárdították meg, "lenyalták". |
kackiás | Nyalka, hetyke, kikent-kifent, kiöltözött. "Kackiás menyecskék, hírhedett kalandárok könnyelmű diákok" (Jókai). Mondták viseletre, viselkedésre is: "kackiás mente, kackiás bajusz, kackiás járás, kackiás mosoly". |
sódar (német = "váll") | A disznó mellső lába, sonkája, esetleg lapockája pácolva és füstölve. "Ez alatt a pénzes bögre búcsú járni ment örökre, követé a füstös oldal (= füstölt oldalas) a szalona, meg a sódar" (Arany: A bajusz). Tájnyelvi szó. |
börzsöny | Régi vörös kelmefesték; a börzsönyfa, amelynek a bogyójából készítették szakáll, bajusz is van elég, s az arca berzseny színben ég (arany: a sárkány) földrajzi nevekben is él: börzsöny hegység, nagybörzsöny község; berzsenyi dániel neve is kapcsolatos vele. |
Közönséges nyúlparéj | Apró katáng, Bajuszcímnyelvű fű, Daruláb, Disznókék, Erősítő fű, Kakics, Káka, Pápalátófű, Porcogó saláta, Szeretetre hajtó fű (Chondrilla juncea) (növény) |
hetyke | Rátarti, hányaveti, kihívó modorú. "Nem törődtem bennülővel, hetyke úrral, cifra nővel, hogy"áll orra az út szélin baktatóra" (Arany: Epilógus). A nép nyelvén azt is mondjuk: hegyesen válaszol - s ez rámutat a szó eredetére, amit a mai írásmód elfed: a hetyke ember hegyesen tartja, fenn hordja az orrát, hegy módjára akar kiemelkedni a többiek közül. A "hetyke bajusz"hegyesre van pödörve, feláll a hegye. |
Közönséges nyúlparéj | Apró katáng, Bajuszcímnyelvű fű, Daruláb fiatal hajtásai, Disznókék, Erősítő fű, Kakics, Káka, Pápalátófű, Porcogó saláta, Szeretetre hajtó fű (Chondrilla juncea) (növény) |